A gép forog, az alkotó pihen… ja, nem! Újabb adóváltozások!!!

Megint módosul a társasági adó! Július 18-án publikáltuk a nyári adóváltozásokat tárgyaló cikkünket és alig telt el négy hónap, ismét írnunk kell a lehetséges adóváltozásokról. A bizalmi vagyonkezelés szempontjából fontos változásokról már írtunk nemrégiben, amely a júliusi változásokat is módosítja, pontosítja. Az alkotó nem pihen – így természetesen mi sem –, mivel a Kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslatot, amelynek révén a tavaszi adócsomagban kihirdetetteken túl további adójogszabályi módosítások várhatók a 2024-es évre vonatkozóan.

Az alábbiakban a társasági adót érintő legjelentősebb részeit emeljük ki a törvényjavaslatnak.

1. A kapcsolt vállalkozások meghatározása

A kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, a javaslat értelmében a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnének a társasági adó egyes rendelkezéseinek alkalmazásakor.

2. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma

A társasági adóról szóló törvény 4. § 11. pont h) alpontja helyébe a javaslat értelmében a következő rendelkezés lépne: az a) pont alkalmazásában nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. A jelenleg is hatályos szabályozás szerint nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a belföldi társaság EU-n vagy EGT-n kívüli államban lévő külföldi telephelye, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a külföldi telephely jövedelme Magyarországon mentesítendő az adóztatás alól. A javaslat értelmében e rendelkezés hatályát vesztené.

3. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre

A javaslat értelmében 2024. január 1-jétől nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülne – a kettős nem adóztatás elkerülése érdekében – az a költség, ráfordítás, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban vagy a 19. § szerinti mértéknél (9%) alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót (ideértve a nulla adómértéket és a társasági adónak megfelelő adó hiányát is) alkalmazó államban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat következtében merül fel, olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg.

Kivétel: ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Az adózó bizonyítási kötelezettségét az éves bevallás benyújtásának napjáig (május 31-ig), de legkésőbb annak határidejéig teljesítené, amelynek körében költségenként, ráfordításonként legalább az alábbi információkat veszi figyelembe:

• a külföldi személy, külföldi telephely nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét,
• a költség, ráfordítás hátteréül szolgáló szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit,
• a költség, ráfordítás felmerülését megalapozó célokat, ennek részeként többek között a valós gazdasági kereskedelmi előnyök és az adózási előnyök számszerűsítését,
• azon kamat, jogdíj összegét, amelyre a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót megfizette és ezt hitelt érdemlő módon igazolta.

4. A fejlesztési adókedvezmény szabályai

A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lépne: az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja

az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)

• § (1) bekezdés a) pontja szerinti településen a 41,25 millió eurónak,
• az Atr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti településen a 24,75 millió eurónak,
• az Atr. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti településen a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az első esetében: a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régióban lévő településen a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A második esetében: a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió szerinti településen a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A harmadik esetében: Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében lévő településen pedig a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozatra lesz szükség az adókedvezmény igénybevételével összefüggésben, ha a kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

5. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás

A javaslat bevezetné az alternatív beruházás, felújítás fogalmát az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (3) bekezdésével összhangban annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen.

Ennek értelmében alternatív beruházás, felújítás: az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak, és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely

• megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
• az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
• meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
• az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás.

Az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (3) bekezdésével összefüggésben az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségeket jelenti.

Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

• amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek,
• minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

Az elszámolható költségek megállapítása attól függően lehetséges, hogy létezik-e a megvalósítani kívánt energiahatékonysági beruházáshoz, felújításhoz képest alternatív beruházás, felújítás, vagy sem. Ha nincs alternatív beruházás, felújítás, akkor elszámolható költség a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értéknövekedése.

A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

A javaslat bevezetné továbbá a primerenergia fogalmát, melynek értelmében az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását energetikai tanúsítvánnyal kellene igazolni.

6. Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

2023. december 31-jétől vezetnének be egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet. A már meglévő K+F tevékenységre tekintettel elszámolható adózás előtti eredményt csökkentő tételek helyett lehetne e jogcímet választani.

Ha az adózó az új adókedvezményt választja, akkor a választás öt évre vonatkozik, attól eltérni csak a választás évét követő hatodik adóévtől lehetne.

Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10 százaléka, azonban

• saját tevékenységi körben végzett alapkutatás esetében legfeljebb 55 millió,
• alkalmazott kutatás esetén 35 millió,
• kísérleti fejlesztés esetén 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Az adókedvezménnyel akár a teljes társaságiadó-kötelezettséget is csökkenteni lehet.

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben használható fel. Abban az esetben, ha a felmerülés adóévét követő harmadik adóévben adózó a rendelkezésre álló keretet nem használja fel, akkor jogosult arra, hogy a fel nem használt összeget kiutalja részére a NAV.