A magyar bizalmi vagyonkezelés (trust) adókötelezettségei
A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon a társasági és az iparűzési illetve egyéb helyi adó (építmény) és az illeték alanya. A bizalmi vagyonkezelés, a kezelt vagyon adókötelezettségeit – bejelentés, bevallás, adófizetés, előleg fizetés – vagyonkezelőnek kell teljesítenie. A szerződés létrejött után a kezelt vagyonnak adószámot kell kérni és a saját adószámával kell benyújtani a bevallásokat. A kezelt vagyon adókötelezettsége a szerződés hatályosulásának napjával kezdődik.
Az adózási kérdések vizsgálatakor el kell különíteni a kezelt vagyon átvételének és kiadásának, valamint a kezelt vagyon hozamának adózási kérdéseit.
Társasági adó és helyi adók
A vagyonkezelő kell fizetni adót a kezelt vagyon hozama után, az adófizetési kötelezettséget a kezelt vagyonból kell teljesítenie. Mivel a kezelt vagyon társasági adó alanya, az adóalap megállapításakor a társasági adótörvény előírásait kell alkalmazni. Tehát alkalmazhatja a kezelt vagyonra is értelmezhető adóalap csökkentő tételeket. Ilyen például az osztalék bevétel levonását az adóalapból vagy a bejelentett részesedésekkel és immateriális jószágokkal kapcsolatos adóalap csökkentő tételeket.
A vagyonrendelő, ha a társasági adó alanya csökkentheti az adóalapját, költségként számolhatja el a kezelt vagyon már a kedvezményezettnek átadott részét. Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó és a kezelt vagyont készletként tartotta nyilván, akkor az aktuális piaci értékének megfelelő bevételt is el kell számolni az átadáskor.
Ha a szerződés vagyonrendelői és a kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek és a kezelt vagyonnak csak pénzügy bevételei vannak, a kezelt vagyon nyereségét nem terheli társasági adó kötelezettség. Pénzügyi bevétel például az osztalék, árfolyamnyereség, kamat vagy a követelésből származó bevétel.
A helyi adókat ritkán kell fizetniük a kezelt vagyonnak. Mivel nem végeznek aktív üzleti tevékenységet, főleg pénzügyi vagy egyéb, pld. eszköz eladásból, jogdíjból származó bevételük van. Ezeket nem kell beleszámolni az iparűzési adó alapjába. Előfordlhat viszont építményadó fizetési kötelezettség, ha ingatlan is van a kezelt vagyonban és a helyi önkormányzat kivetett ilyen adófajtát is.
Általános forgalmi adó
A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon nem alany az ÁFA-nak, a vagyonkezelés során felmerülő számla kiállítási kötelezettségét is a vagyonkezelő teljesíti és a saját ÁFA bevallásában szerepelteti.
Felmerül még az ÁFA kötelezettség kérdése ÁFA alany által vagyonkezelésbe adott vagyon esetén is. Ilyen esetben az ÁFA törvény az apporthoz hasonló szabályokkal kedvez a szerződés szereplőinek. Ha a vagyonkezelő is ÁFA alany és átvállalja a vagyonrendelő kezelt vagyonnak kapcsolatos adókötelezettségeit (ÁFA levonás, 5-20 évig a levonási arány figyelése) akkor nem kell megfizetni az általános forgalm adót a vagyon átadásakor.
Személyi jövedelem adó
A 2023-as év sok furcsaságot hozott a bizalmi vagyonkezelésben, mivel az adószabályok szinte oda-vissza módosultak pár hónapon belül. És a vagyonkezelőknek választási lehetőséget is adtak arra, hogy a két módosítás közötti időszakban melyik adószabályt szeretnék alkalmazni…
A 2024. januárjától hatályos új SZJA szabályokat tehát már a 2023. szeptember 12. után kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésekre és vagyonrendelésekre is lehet alkalmazni.
Az új és kedvező szabályok
Az átmenetlieg érvényben lévő „bementi” adózás helyett a jogalakotó „kimeneti” adózást vezetett be. Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelőnek nem keletkezik SZJA a kötelezettsége a vagyonrendeléskor, akkor sem ha felértekelve – nem beszerzési költségen, hanem piaci értéken – adja át a vagyonát a vagyonkezelőnek. Viszont meg kell állapítani és külön nyilván kell tartani a könyvelésben az ún. eszközérték-növekményt.
Az eszközérték-növekmény röviden a vagyonrendelésbe adott eszköz beszerzési árának és a kezelt vagyonban nyilvántartott értékének a különbsége.
Mindegyik eszköz típusnál figyelembe lehet venni az SZJA törvénynek jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseit. Tehát elszámolható néhány további költség is a beszerzási áron felül, ha az SZJA törvény is engedi.
Amennyiben a kezelt vagyon tőkéjéből a kifizetés teljesít a vagyonkezelő a kedvezményezettnek, meg kell vizsgálnia, hogy a tőkéhez kapcsolódik-e eszközérték növekmény. Ha kapcsolódik és öt éven belül történt a vagyonrendelés, akkor a kifizetés osztalék adó terheli. Ha nem kapcsolódik, akkor a hatályos illeték szabályokat kell megvizsgálni a kedvezményezettnek. Mivel az illeték fizetésre minden esetben a kifizetett tőkét kapó személy köteles.
Nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha a vagyont a vagyonrendelő elhunytával vagy az elhunytát követően szerzi meg a kedvezményzett.
SZJA köteles viszont a kezelt vagyonba tartozó eszközök használata, ha a vagyonkezelő költséget, ráfordítást számol el velük szemben. Így adóköteles például a kezelt vagyonba tartozó ingatlan használata is, ha a vagyonkezelő fizeti a fenntartási költségeket.
A 2023. szeptember 12. és 2023. december 31. között érvényes SZJA szabályok
A 2023. szeptemberében bevezetett új szabályok alapján jelentősen módosultak a vagyonrendelők adókötelezettségei. A vagyonrendelés eddig magánszemélyek esetében adósemleges ügylet volt, a jövőben pedig értékesítésnek minősül. Ez azt jelenti hogy ha egy magánszemély átadat „valamit” vagyonkezelésbe, akkor úgy kell tekinteni mintha eladta volna. Az értékesítésből származó bevétele pedig a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték lesz. Az adóköteles jövedelmet pedig az adott típusú vagyonra vonatkozó SZJA szabályok szerint kell kiszámítani és megfizetni.
Nem kell SZJA-t fizetni a vagyonrendelés után, ha azt nem a beszerzésre fordított értéknél magasabb értéken adja vagyonkezelésbe a vagyonrendelő. A fizetendő adót pedig 3 éves részletfizetés is lehet kérni automatikusan.
Nem kell SZJA-t fizetni a vagyonrendelés után, ha a vagyonrendelő halálával jön létre a vagyonkezelés. Ez az úgynevezett „testamentary trust”, amit Magyarországon még nem igazán érdemes használni, mivel nehézkes a vagyonrendelés nyilvántartásba vétele a vagyonrendelő halála után.
Akkor sem kell SZJA-t fizetni a vagyonrendelés után, ha a kedvezményzett csak a vagyonrendelő halála után szerezheti meg a kezelt vagyont.
A kedvezményezett pedig attól függően terheli adókötelezettség, hogy a kezelt vagyonból vagy a kezelt vagyon hozamából részesül a kifizetéskor. A személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint a kedvezményezett az osztalékkal megegyező szabályok szerint adózik a kezelt vagyon hozamából kapott bevétel után. Az SZJA szabályok szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás alapesetben nem adóköteles.Az illeték törvény szerint viszont ajándékozási illetéket kell utána fizetni.
Az SZJA törvény előírásai szerint a kezelt vagyonból tőkéjéből kapott juttatás is lehet adóköteles, de ebben az esetben nem lesz illetékköteles. Ha azt a kedvezményezett valamilyen ellenszolgáltatásként kapta vagy ha nem állapítható meg a kezelt vagyon könyveléséből az hogy mekkora a kezelt vagyon és mekkora a hozam értéke. Ebben az esetben a kapott bevétel teljes összegét egyéb jövedelemnek kell tekinteni. Az egyéb jövedelmek után jelenleg 15% személyi jövedelemadót és 2022-ben 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni.
A kapott hozam osztalékként adózik. Az osztalék utén fizetendő SZOCHO ténylegesen összege attól is függ, hogy más jogviszonyban mennyi adót fizet utánunk meg a pld. a munkaadó. Pld. ha nincs más SZOCHO köteles jövedelmünk, akkor bruttó 10 millió forint hozam kifizetés esetén, a nettó jövedelem 7 876 000 forint, tehát az effektív adókulcs 21,24%.
A vagyonkezelő nyithat tartós befektetési számlát a kedvezményezettek részére. Igy a feltételek teljesülés esetén a „hozam hozama” után nem kell SZJA-t fizetnie a kedvezményezettnek.
A kezelt vagyon illetékkel kapcsolatos kérdési
A bizalmi vagyonkezelés megszűntetésekor vagy kezelt vagyon kiadásakor az általános szabályok szerint a kedvezményzettnek ajándékozási illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános kulcsa 18%, ha a kiadott vagyon lakóingatlan, akkor az illeték kulcsa 9%.
Hogy kell-e illeték fizetni attól is függ, hogy a kedvezményezett milyen rokonsági viszonyban a vagyonrendelővel. Mivel az illeték kötelezettséget úgy kell megállapítani, mintha a juttatást a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől kapta volna. Az egyenes ági rokonok, testvérek és házastársak közötti ajándékozás illetékmentes.
Illetékmentesen lehet átadni a kezelt vagyont a vagyonkezelőnek, tehát az ingatlan átadás sem jár együtt illeték fizetéssel. Kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződést nem jelentették be megfelelően az illetékes szerveknek.
Ugyancsak illetékmentes az a vagyonkiadás, amikor a vagyonrendelő kapja meg a kezelt vagyont, mert ő volt a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje.