KATA után cég? Mi vár ránk? – 1. rész
Sokak számára közeleg a KATA adózási forma utolsó napja és nem kevés embernek okoz fejtörést, hogy merre tovább és a tovább után is, vajon mi várhat rá? A jövőben ezt az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják majd, tehát szeptembertől csak magánszemélyektől származhat bevétele egy katásnak, cégektől nem. Megszűnik a mellékállású katázás lehetősége és csak egyéni vállalkozók lehetnek katások. Nézzük meg, hogy milyen dokumentumokat kell ezek után megismernie egy KATA-s vállalkozónak, ha úgy dönt, hogy céget alapít.
A mai világban az egyik legértékesebb érték az információ. A számvitelt a legegyszerűbben így lehet megfogni: információ-szolgáltatás. Azoknak a csoportoknak, akik az információt igénylik (pl. vevők/szállítók, hitelezők (bank), tulajdonosok, munkavállalók), szükségük van az adott vállalkozás tevékenységének, gazdálkodásának megismerésére.
Ahogy nap mint nap intézzük személyes pénzügyeinket (akár applikáció segítségével, akár egy egyszerű excel táblázatban) annak érdekében, hogy naprakészek legyünk az anyagi lehetőségeinket illetően, úgy egy cégnek is szüksége van egy ilyen nyilvántartásra. Ennek segítségével tudjuk a vállalkozás vagyonában, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat megfigyelni, mérni és nyilvántartani. A számvitelnek két részét különböztetjük meg attól függően, hogy milyen kapcsolatokban szerepel.
Így beszélünk
- pénzügyi számvitelről (piac és a cég kapcsolatában), valamint
- vezetői számvitelről (cégen belüli kapcsolatokban).
A számviteli törvény által előírt egyik kötelezettség a beszámolási kötelezettség, melynek egyik eleme a letétbe helyezés (2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdés), melynek értelmében a beszámolót letétbe kell helyezni adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Üzleti év és mérlegfordulónap
Két fogalmat kell azonnal megragadnunk: üzleti év és mérlegfordulónap. Általában véve az üzleti év január 1-től december 31-ig tart. A mérlegfordulónap pedig általában egybeesik az üzleti év utolsó napjával, tehát a december 31-ével. Azért általában, mert bizonyos esetekben – például végelszámolás – más dátum is lehet. A december 31-i fordulónap esetében a jogszabály szerint a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határideje május 31-e, ami azt jelenti, hogy a beszámolót január 1-től május 31-ig bármikor elkészíthetjük.
A beszámoló
A számviteli alapelvekkel összhangban a beszámolónak megbízható és valós képet kell adnia az adott vállalkozásról, így ismerhetjük meg a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét.
A beszámolónak több fajtája is lehet, melyet az alábbi három mutatóérték határoz meg: éves nettó árbevétel nagysága, mérleg főösszeg, foglalkoztatottak létszáma. Mi az a mérleg főösszeg? Mit tartalmaz pontosan egy beszámoló? Ezeket a fogalmakat is tisztázzuk a jelenlegi és a következő blogbejegyzésben.
Tehát, a beszámolónak több fajtája is lehet, melyet a számviteli törvény 8. § (1) bekezdése alapján az alábbi három mutatóérték határoz meg: éves nettó árbevétel nagysága, mérleg főösszeg, foglalkoztatottak létszáma.
Az első tisztázandó fogalmunk az éves nettó árbevétel. Ez azt jelenti, hogy az adott gazdasági évben a cégünk milyen értékben értékesített termékeket és nyújtott szolgáltatásokat. A fogalomban szerepel a nettó kifejezés, tehát az ÁFA nélküli értéket kell figyelembe vennünk. A vállalkozásnak ebből a nettó árbevételből kell még például a teljes munkaerőköltséget fedeznie a munkavállalók esetében vagy éppen megfizetnie a társasági adót (az adóalap növelő és csökkentő tételek figyelembevétele után).
A munkaerőköltség magában foglalja a
- bruttó bért,
- valamint a munkáltató által fizetendő járulékokat is,
tehát az a teljes összeg, amennyibe a munkáltatónak kerül egy munkavállaló.