Tanácsadás és tervezés

A bizalmi vagyonkezelési szerződés megtervezése során felmérjük a vagyonrendelők céljait, problémáit, igényeit, feltárjuk a bizalmi vagyonkezelés előnyeit és hátrányait – és lehet, hogy a végén nem is ajánljuk a bizalmi vagyonkezelést. A tervezés folyamat függ a vagyonrendelők személyétől (magánszemély vagy vállalkozás), a kedvezményezettek személyétől (magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi, egyén vagy csoport, esetleg későbbi leszármazottak lesznek), a kezelt vagyon formájától, élettartamától, elhelyezkedésétől és még nagyon sok tényezőtől, amire mind ki kell térnünk a találkozók alkalmával.

Mi a vagyonkezelés célja?

A jövőbeni vagyonrendelőnek először arra a kérdésre kell választ adnia (magának vagy a tanácsadójának) hogy milyen céllal szeretné létrehozni a bizalmi vagyonkezelői szerződést. A célok sokrétűek lehetnek, a kezelt vagyon sokféle elemet tartalmazhat – ahogy egy cég is sok tevékenységet végezhet – viszont olyan kérdéseket is felmerülnek, amelyre nehéz a válasz, illetve az idők folyamatosan változik róla a véleményünk.

A bizalmi vagyonkezelés leggyakoribb céljai

  • a család, vállalkozás, magánember vagyonának jogi védelme a vélt vagy valós követelésekkel szemben
  • a családi vagyon öröklésének a szabályozása, családi vállalkozások generáció váltásának elősegítése
  • egyes vagyonelemek elkülönített jogi védelme és kezelése
  • vagyonelkülönítés jótékonysági célokra
  • magán/családi nyugdíj alap elkülönítése
  • gyűjtemények, szellemi termékek kezelése
  • hosszú távú befektetések kezelése
  • jövőbeni árfolyam nyereség adózásának optimalizálása
  • örökösödés költségeinek csökkentése

A célok lehetnek hosszútávúak és rövidtávúak egyaránt, de magyar jogszabályok alapján létrehozott bizalmi vagyonkezelői szerződés maximum 50 évig tarthat. A felek megállapodás szerint a szerződés időtartamát lehet módosítani, de összességében nem lehet hosszabb mint 50 év.

Mi lesz a kezelt vagyon?

A vagyonrendeléssel a vagyonrendelő tulajdonjoga megszünik a kezelt vagyon felett. A kezelt egy önálló vagyontömeg, amely már nem része a vagyonrendelő magánvagyonának, házastársi közös vagyonának és a hagyatékának sem. Ugyan így nem része a vagyonkezelő magánvagyonának és hagyatékának sem, mégis a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonjogot a vagyon felett.

A kezelt vagyon általában  különféle eszközöket tarthatnak fenn, többek között:

  • értékpapírok, bankszámlák, fizikai arany, befektetett eszközök, ékszerek, etc.
  • szellemi tulajdon – kiadói jogok, szoftverek, etc.
  • ingatlan / ingatlanhoz kapcsolódó jogok
  • követelések

A kezelt vagyon könyv szerinti értékét is tartalmazó éves beszámoló nem publikus, de több nyilvántartásba be kell jelenteni, ha az adott ingatlant, céget, autót bizalmi vagyonkezelő vesz át a vagyonrendelőtől.

Ki lesz a vagyonkezelő?

Vagyonkezelő elvben bárki lehet, de az adózási kérdések egyszerűsítése érdekében magyar adórezidens személyek kinevezését szoktuk javasolni. A vagyonrendelőnek pedig azt is kell döntenie, hogy bizalmi vagyonkezelő vállalkozást bíz meg vagy egy magánszemélyt, esetleg jogi személyt. Hosszú távú, nagyobb értékű vagy összetett feladatokból álló vagyonkezelés esetén valószínűleg a bizalmi vagyonkezelés a jobb választás, de nem tiltja a törvény a több vagyonkezelő kinevezését sem. A vagyonkezelőt le lehet váltani, ki lehet újat nevezni. lehet váltani bizalmi vagyonkezelő vállalkozás és eseti bizalmi vagyonkezelő között is.

A vagyonkezelő igazi feladata akkor kezdődik, amikor a vagyonkezelési célok teljesítése érdekében együtt kell működnie a kedvezményezettekkel.

Kik lesznek a kedvezményezettek?

A vagyonkezelő jelöli ki a kedvezményezetteket és jogot adhat a vagyonkezelőnek is a kedvezményezettek kiválasztására – ez a jog akkor előnyös, ha hosszú lejáratú szerződésről beszélünk pld., ha egy nagyszülő az unokái támogatására hozza létre a kezelt vagyont.

A kedvezményezetti státuszt megszűnésnek a feltételeit is a vagyonrendelő hátrozhatja meg – kivéve azt az esetet, amikor a kedvezményezett egyben a vagyonrendelő örököse is, a vagyonrendelő pedig elhunyt és a kedvezményzett az örökösödési szabályok szerint köteles részt szeretne érvényesíteni a kezelt vagyonból.

Hogyan szeretné a vagyonrendelő és/vagy a kedvezményezett kontrollálni a vagyonkezelőt?

Az Ptk. nem teszi lehetővé, hogy a vagyonrendelő utasítsa a vagyonkezelőt, ezért méltányolható a vagyonrendelő és a kedvezményezettek igénye a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére. Az ellenőrzési jogát  a vagyonrendelő és a kedvezményezett is gyakorolhatja, kérhetnek adatokat a  kezelt vagyonról, a vagyonkezelés eredményéről. Ha az adatigénylésük költségét a vagyonkezelő díja nem tartalmazza – mert nem állapodtak meg erről a szerződésben –  akkor ezeket a költségeket maguknak kell viselniük.

A Vagyonfelügyelő

Több ország jogrendjében vagyonrendelő kinevezhet vagyonfelügyelőt (protector/guardian) aki a vagyonkezelőt ellenőrzi. A magyar jogszabály nem tartalmazza a vagyonfelügyelő intézményét, de a Ptk. diszpozitív volta miatt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő létrehozhatja ezt a pozíciót a szerződésben.

A Kedvezményezettek Felügyelő Bizottsága

Szintén nem létezik a magyar szabályokban a Beneficiary Board vagy Council a modern családi trustok általában lehetvé teszik egy olyan, a Kedvezményezetteket képviselő tanács létrehozását amely ellenőizni tudja a bizalmi vagyonkezelő tevékenységét és közvetlen képviseli a kedvezményezettek érdekeit a trust befektetési döntéseinek meghozatalakor, a célhoz rendelt vagyonkiadás során, stb.