Mi a bizalmi vagyonkezelés, a bvk célja?
A jövőbeni vagyonrendelőnek először arra a kérdésre kell választ adnia (magának vagy a tanácsadójának) hogy milyen céllal szeretné létrehozni a bvk szerződést. A célok sokrétűek lehetnek, a kezelt vagyon sokféle elemet tartalmazhat – ahogy egy cég is sok tevékenységet végezhet – viszont olyan kérdéseket is felmerülnek, amelyre nehéz a válasz, illetve az idők folyamatosan változik róla a véleményünk.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) leggyakoribb céljai
- a család, vállalkozás, magánember vagyonának jogi védelme a vélt vagy valós követelésekkel szemben
- a családi vagyon öröklésének a szabályozása, családi vállalkozások generáció váltásának elősegítése
- egyes vagyonelemek elkülönített jogi védelme és kezelése
- vagyonelkülönítés jótékonysági célokra
- magán/családi nyugdíj alap elkülönítése
- gyűjtemények, szellemi termékek kezelése
- hosszú távú befektetések kezelése
- jövőbeni árfolyam nyereség adózásának optimalizálása
- örökösödés költségeinek csökkentése
A célok lehetnek hosszútávúak és rövidtávúak egyaránt, de magyar jogszabályok alapján létrehozott bizalmi vagyonkezelői szerződés maximum 50 évig tarthat. A felek megállapodás szerint a szerződés időtartamát lehet módosítani, de összességében nem lehet hosszabb mint 50 év.
Mi lesz a kezelt vagyon?
A vagyonrendeléssel a vagyonrendelő tulajdonjoga megszünik a kezelt vagyon felett. A kezelt egy önálló vagyontömeg, amely már nem része a vagyonrendelő magánvagyonának, házastársi közös vagyonának és a hagyatékának sem. Ugyan így nem része a vagyonkezelő magánvagyonának és hagyatékának sem, mégis a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonjogot a vagyon felett.
A kezelt vagyon általában különféle eszközöket tarthatnak fenn, többek között:
- értékpapírok, bankszámlák, fizikai arany, befektetett eszközök, ékszerek, etc.
- szellemi tulajdon – kiadói jogok, szoftverek, etc.
- ingatlan / ingatlanhoz kapcsolódó jogok
- követelések
A kezelt vagyon könyv szerinti értékét is tartalmazó éves beszámoló nem publikus, de több nyilvántartásba be kell jelenteni, ha az adott ingatlant, céget, autót bizalmi vagyonkezelő vesz át a vagyonrendelőtől.
Ki lesz a vagyonkezelő?
Vagyonkezelő elvben bárki lehet, de az adózási kérdések egyszerűsítése érdekében magyar adórezidens személyek kinevezését szoktuk javasolni. A vagyonrendelőnek pedig azt is kell döntenie, hogy bizalmi vagyonkezelő vállalkozást bíz meg vagy egy magánszemélyt, esetleg jogi személyt. Hosszú távú, nagyobb értékű vagy összetett feladatokból álló vagyonkezelés esetén valószínűleg a bizalmi vagyonkezelés a jobb választás, de nem tiltja a törvény a több vagyonkezelő kinevezését sem. A vagyonkezelőt le lehet váltani, ki lehet újat nevezni. lehet váltani bizalmi vagyonkezelő vállalkozás és eseti bizalmi vagyonkezelő között is.
A vagyonkezelő igazi feladata akkor kezdődik, amikor a vagyonkezelési célok teljesítése érdekében együtt kell működnie a kedvezményezettekkel.
Kik lesznek a kedvezményezettek?
A vagyonrendelő jelöli ki a kedvezményezetteket és jogot adhat a vagyonkezelőnek is a kedvezményezettek kiválasztására – ez a jog akkor előnyös, ha hosszú lejáratú szerződésről beszélünk pld., ha egy nagyszülő az unokái támogatására jön létre a bvk.
A kedvezményezetti státuszt megszűnésnek a feltételeit is a vagyonrendelő hátrozhatja meg – kivéve azt az esetet, amikor a kedvezményezett egyben a vagyonrendelő örököse is, a vagyonrendelő pedig elhunyt és a kedvezményzett az örökösödési szabályok szerint köteles részt szeretne érvényesíteni a kezelt vagyonból.
Hogyan szeretné a vagyonrendelő és/vagy a kedvezményezett kontrollálni a vagyonkezelőt?
Az Ptk. nem teszi lehetővé, hogy a vagyonrendelő utasítsa a vagyonkezelőt, ezért méltányolható a vagyonrendelő és a kedvezményezettek igénye a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére. Az ellenőrzési jogát a vagyonrendelő és a kedvezményezett is gyakorolhatja, kérhetnek adatokat a kezelt vagyonról, a vagyonkezelés eredményéről. Ha az adatigénylésük költségét a vagyonkezelő díja nem tartalmazza – mert nem állapodtak meg erről a szerződésben – akkor ezeket a költségeket maguknak kell viselniük.
A Vagyonfelügyelő
Több ország jogrendjében vagyonrendelő kinevezhet vagyonfelügyelőt (protector/guardian) aki a vagyonkezelőt ellenőrzi. A magyar jogszabály nem tartalmazza a vagyonfelügyelő intézményét, de a Ptk. diszpozitív volta miatt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő létrehozhatja ezt a pozíciót a szerződésben.
A Kedvezményezettek Felügyelő Bizottsága
Szintén nem létezik a magyar szabályokban a Beneficiary Board vagy Council a modern családi trustok általában lehetvé teszik egy olyan, a Kedvezményezetteket képviselő tanács létrehozását amely ellenőizni tudja a bizalmi vagyonkezelő tevékenységét és közvetlen képviseli a kedvezményezettek érdekeit a trust befektetési döntéseinek meghozatalakor, a célhoz rendelt vagyonkiadás során, stb.