Jó hír?! Ismét változnak a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezések



Fontos dátum volt 2023. szeptember 11-e mindazoknak, akik bizalmi vagyonkezelési szerződéssel foglalkoznak vagy rendelkeznek. Ez volt az a nap, ameddig még élni lehetett a vagyonrendelés során a felértékelés adta adóelőnyökkel. Azonban 2023. szeptember 12-től jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet. Jó hír lehet viszont, hogy ismét módosítás előtt áll a jogintézmény.

2023. október 31-én került az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat), amely fontos változásokat irányoz elő a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra vonatkozóan. A következő elemzésben a fontosabb rendelkezéseket tekintjük át részletesebben.

A múlt? Az adóköteles vagyonrendelés

A vagyonrendelést a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2023. szeptember 12. óta értékesítésnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelőnek adót kell fizetnie a vagyonkezelésbe adott vagyon szerződés szerinti értéke és a beszerzésre fordított összeg különbözete után. Ha vagyonrendeléskor megállapított érték nem magasabb, mint a megszerzésére fordított összeg, akkor nem adóköteles a vagyonrendelés sem.

Ahogyan a törvényjavaslat indoklása is megjegyezte korábban: a „fel-” vagy piaci értékre történő értékelés nem kötelező.

Az új szabályt a korábbi törvénymódosítás hatályba lépése után létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződéseknél kellett alkalmazni, valamint a már létrejött szerződések esetén pedig a korábbi törvénymódosítás hatályba lépését követő vagyonrendelésekre alkalmazzák.

A jövő? Az eszközérték növekmény

A Javaslat értelmében azonban az adómentes felértékelés ismét lehetővé válna a vagyonrendeléskor. Itt szükséges megemlíteni az eszközérték növekmény fogalmát. A Javaslat az SZJA törvény 65/C. § (1) bekezdését módosítja. 2024-től a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján történő vagyonátadás esetén az e törvény szerinti értékesítés jövedelem-megállapítási szabályai szerint meg kell állapítani a nem realizált eszközérték-növekményt. Ez lesz számunkra iránymutató az adófizetési kötelezettség meghatározásakor. Ez lényegében azt jelenti, hogy vagyonrendeléskor megtörténik a vagyonátadás során megjelenő vagyonelemek felértékelése.

Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.

A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról és rendelkezésre bocsájtja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni.

A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet.

Kiindulópontunk tehát az eszközérték növekmény, ami a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értékhez kapcsolódik, ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik.

A bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles abban az esetben,

ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.

Egyszerűbben megfogalmazva ez azt jelenti, hogyha legalább öt év eltelik a vagyonrendelés és a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadása között, akkor a vagyon kiadásakor nem kell adót fizetni.

A Javaslat 106. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezést is megfogalmaz, miszerint a 2023. szeptember 12. napja óta megtörtént vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választhat, hogy

  • a jelenleg hatályban lévő (tehát 2023. szeptember 12-től) rendelkezéseket vagy
  • a Javaslatban megállapított rendelkezéseket alkalmazza.

Amennyiben az utóbbi kerül választásra, akkor a vagyonátadót és a vagyonkezelőt, magánalapítványt terhelő kötelezettségeket a törvény hatálybalépését követő 15. napig kell teljesíteni.

A kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történő bevétel juttatása esetén nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értéket a kiadással azonos megjelenési formában a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba, és a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani.

A vagyonátadás során nem kell eszközérték növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

A kedvezményezettnek ingyenesen nyújtott szolgáltatások

A korábbi törvénymódosítás érintette a kedvezményezetteknek ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat is. Miszerint, ha a kezelt vagyon terhére a vagyonkezelő ingyenesen biztosít valamilyen szolgáltatást – például ingyenesen használt ingatlan –, akkor a kezelt vagyont terhelő költség és ráfordítás fog adóköteles juttatásnak minősülni.

Konkrét példa, ha a kezelt vagyonban található egy ingatlan, amit a kedvezményezettek használnak, de a villanyszámlát a vagyonkezelő fizeti a kezelt vagyonból, akkor a villanyszámla végösszege adóköteles lesz.

A Javaslat értelmében nem változik ez a rendelkezés. Így a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás.

Ennek értelmében és a fenti példánál maradva a jövőben továbbra is adóköteles lesz tehát az a költség és ráfordítás, amely a vagyonkezelésben lévő ingatlan kedvezményezettek részére történő ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosításával összefüggésben merül fel.

Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni. És a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

***

Többet is szeretne megtudni a témáról? Érdekli a családi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelési szerződések hatékony megoldásai? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni! Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy más vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással.  A bejegyzés tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.