FRISSÍTVE : A bizalmi vagyonkezelés új SZJA szabályai
Az Országgyűlésnek 2023. június 6.-án a pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat a személyi jövedelemadó törvény – SZJA – egyes a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos módosításait mutatjuk be röviden.
A törvényjavaslathoz több módosítás érkezett, amivel kiegészítettük a posztunkat.
A törvénymódosítás elsősorban az iparági szereplők által már évek óra várt módosításokat tartalmazza. Az új szabályok bezárnak néhány olyan lehetőséget, amivel főként az árfolyamnyereséget terhelő adókötelezettségek csökkentésére volt használható a bizalmi vagyonkezelési szerződés.
Adóköteles vagyonrendelés
A vagyonrendelést az SZJA törvény értékesítésnek fogja tekinteni a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelőnek adót kell fizetnie a vagyonkezelésbe adott vagyon szerződés szerinti értéke és a beszerzésre fordított összeg különbözete után.
Ha vagyonrendeléskor megállapított érték nem lesz magasabb, mint a megszerzésére fordított összeg, akkor nem lesz adóköteles a vagyonrendelés sem.
Ahogyan a törvényjavaslat indoklása is megjegyzi, hogy a „fel-” vagy piaci értékre történő értékelés nem kötelező.
Az új szabályt a törvénymódosítás hatályba lépés után létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződéseknél már alkalmazni kell. A már létrejött szerződések esetén pedig a törvénymódosítás hatályba lépését követő vagyonrendeléskre kell alkalmazni.
TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK:
- A vagyonrendelés után fizetendő adót nem lesz köteles a magánszemély vagyonrendelő egy összegben megfizetni. Hanem választhatja azt is, hogy 3 év alatt vallja be és fizeti meg a vagyonrendelés miatt keletkezett adókötelezettségét.
- A vagyonkezelőnek a vagyon átvételét követő 30 napon belül igazolást kell kiállítani az átvett vagyon értékéről és ezt nem csak a vagyonrendelőnek kell átadni, hanem az adóhatóságnak is be kell jelentenie.
- Nem kell olyan vagyonrendelés után SZJA-t fizetni, amely a vagyonrendelő halálával jön létre.
- Akkor sem kell SZJA-t fizetni a vagyonrendelés után, ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után szerezheti meg a vagyon tulajdonjogát. Viszont ha kedvezményzett hamarabb szerezné meg a kezelt vagyont, akkor neki kell SZJA-t és plusz 20% bírságot fizetnie, ha a vagyonrendelőtől nem lehet már behajtani az adó összegét.
A szerzési érték a kedvezéményezettnél
A kedvezményezett a kezelt vagyonból tőkét vagy hozamot kaphat. A hozam osztalékként adózik, a tőke kifizetés pedig illeték terheli és nem személyi jövedelem adó. A tőke terhére kiadott vagyon szerzési értéke a kezelt vagyon számviteli nyilvántartásában – értékhelyesbítés nélkül – szereplő érték lesz. A szerződési értékről a bizalmi vagyonkezelő a vagyonkiadást követően 30 napon belül igazolást kell hogy adjon a kedvezményezettnek és erről a NAV-nak is adatot kell szolgáltatnia.
Ezt a szabályt azokra a vagyonkiadásra kell alkalmazni, amelyek olyan vagyon terhére történik, amelynek a vagyonrendelés a módosítás hatályba lépés után történt meg.
A kedvezményezettnek ingyenesen nyújtott szolgáltatások
Ha a kezelt vagyon terhére a vagyonkezelő ingyenesen biztosít valamilyen szolgáltatást – pld. ingyenesen használt ingtlan -, akkor a kezelt vagyont terhelő költség és ráfordítás fog adókötekes juttatásnak minősülni.
Tehát pld. ha a kezelt van egy ingatlan, amit a kedvezményezettek használnak, de a villanyszámlát a vagyonkezelő fizeti a kezelt vagyonból, akkor a villanyszámla végösszege adóköteles lesz.
Az adót a bizalmi vagyonkezelőnek kell megállapítania és a kezelt vagyon terhére megfizetnie az adóhatóságnak.
Ezt új szabályt nem csak a hatályba lépést követően létre jövő bizalmi vagyonkezelési szerződéseket terheli. A régi szerződéseknek alapján, a hatályba lépés után adott juttatásokra is alkalmazni kell.
TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK:
- Három évig nem kell alkalmazni a törvény hatályba lépése előtt már létrejött vagyonrendelések esetében a nem-pénzbeni juttatásokra vonatkozó új szabályokat. A törvény hatályban lépés után létrejött vagyonrendelések esetében, már alkalmazni kell az új szabályokat.
Tartós befektetési számlán elért hozam
A bizalmi vagyonkezelő által a kedvezményezett száméra kötött tartós befektetési számla hozamát nem kell adóköteles jövedelemként figyelembe vennie a kedvezményezettnek. A bizalmi vagyonkezelőnek pedig külön kell nyilvántartani az adóköteles és nem adóköteles hozamot. Eddig ezt az előírást nem tartalmazta a törvény, de véleményem szerint eddig is így kellett kezelni a TBSZ hozamát.
Mennyi időnk van még?
Ha a régi szabályok adta előnyöket ki akarjuk használni, akkor a törvénymódosítás hatályba lépéséig – az általános szabályok szerint a kihirdetését követő 30. nap – kellene elkészíteni a bizalmi vagyonkezelési szerződést.
A ma elfogadott törvényjavaslat viszont tartalmaz egy 30 napos átmeneti időszakot is. Tehát a törvény hatályba lépésétől számítva még 30 napig létre hozható a régi, kedvezőbb szabályok szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés.
Az eseti bizalmi vagyonkezelési szerződéseket a létrejöttüktől számítva 30 napon kell bejeletenie vagyonkezelőnek az MNB-nek. Az MNB 60 napon belül veszi nyilvántartásba az eseti szerződéseke és állít ki erről hatósági bizonyítványt. A hatósági bizonyítvánnyal lehet elkezdeni az adószám igénylést és a vagyonrendeléshez kapcsolódó eljárásokat.. Mint például a cégeljárást, ha pld. egy kft üzletrészt adunk vagyonkezelésbe.
A bizami vagyonkezelő vállalkozással kötött szerződést nem kell bejelenteni az MNB-nek és a kapcsolódó cégeljárást vagy földhivatali eljárást azonnal el lehet kezdeni.
***