A bizalmi vagyonkezelési szerződések (trust vagy BVK) létrehozását a 2014. március 15-óta hatályos 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvényköny vezette be magyar jogrendszerbe. Ez a szerződés típus már a római jogban testamentary trust formájában is ismert volt. Illetve a Iszlám törvénykezés, a Sharia is ismeri, de csak jótékony célokra. Az angolszász jogban a keresztesháborúk idején jött létre a trust intézménye a 12. században. Ma már több, kontinentális jogrendet alkalmazó országban is lehet trustot létrehozni. A magyar gazdasági életben is megjelent az igény a rugalmasan alkalmazható bizalmi vagyonkezelői jogviszony szabályozására.
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy nyilatkozatban a vagyonrendelő átadja a vagyonkezelőnek a kezelendő vagyont. Így a vagyon tulajdonosa a vagyonkezelő lesz és kezeli a rábízott vagyont a kedvezményezettek javára vagy a szerződésben meghatározott cél szerint. Az átadott vagyon lehet ingó vagy ingatlan, pénz, értékpapír, üzletrész, jog vagy követelés. A vagyonrendelő meghatározza a szerződésben a vagyonkezelő díját, a kezelt vagyon kedvezményezettjét. Illetve a szerződés időtartamát, ami maximum 50 év lehet, a működési és döntéshozatal feltételeit, a hozam, illetve a vagyon a kedvezményezettnek történő juttatásának feltételeit , a vagyonkezelő és a kedvezményezettek egyéb kötelezettségeit és jogait.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés és szereplői
A trust, vagy bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre, de ha a két személy azonos, akkor egyoldalú nyilatkozattal hozható létre. A BVK harmadik szereplője a kedvezményezett, akinek a javára a vagyonrendelő vagyonkezelőre bízta a kezelt vagyont. A vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett lehet egy vagy több magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi rezidens. A kedvezményezett lehet egy meghatározott csoport is.
A törvényben nincs erre konkrét utalás, de mivel a szabály nagyobb része diszpozitív, azaz eltérést enged meg a szerződő felek egyetértése esetén, a vagyonrendelő kinevezhet vagyonfelügyelőt is. Mivel a vagyonrendelőnek nincs utasítási jog a vagyonkezelővel szemben, a kedvezményezett pedig nem tudja teljes körűen ellenőrizni a vagyonkezelő munkáját, a vagyonrendelő láthat el egyfajta felügyeletei funkciót az üzletszerűen és a nem üzletszerűen tevékenykedő bizalmi vagyonkezelő esetében is.
A vagyonrendelő
A vagyonrendelő adja át a vagyonát a vagyonkezelőnek és határozza meg a kezelt vagyon kedvezményezettjét, a kedvezményezetti jogok keletkezésének és megszűnésének feltételeit, a vagyonkezelői feladatokat, vagyonkiadás idejét és feltételeit. A bizalmi vagyonkezelőt nem utasíthatja, csak előre meghatározhatja a szerződésben a feladatait, ellenőrizheti a szerződés végrehajtását, illetve módosíthatja a szerződést, ha az feljogosítja erre és a szerződés módosítást a vagyonkezelő is elfogadja. A vagyonrendelő új vagyonkezelőt (többet is egyszerre) nevezhet ki, ha az előző vagyonkezelő mandátuma lejárt, azt visszavonta vagy felmondta a megbízását.
A bizalmi vagyonkezelő
A vagyonkezelő (trustee) lesz a szerződés szerinti vagyon tulajdonosa a bizalmi vagyonkezelési szerződés fennállása alatt, de ezzel a tulajdonnal csak a szerződés és a vonatkozó jogszabály szerint rendelkezhet a kedvezményezettek javára. A vagyonkezelő vigyáz a vagyonra, végrehajtja az vagyonrendelő által a szerződésben meghatározott célok eléréséhez szükséges feladatokat. Kapcsolatot tart a vagyonrendelővel és kedvezményezettel. A trustee-t sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem jogosult utasítani!
A kedvezményezett
A kedvezményezett lehet magán vagy jogi személy, illetve ezek csoportja. A kedvezményezettnek joga van információt kérni a bizalmi vagyonkezelői szerződés végrehajtásáról. Bizonyos esetekben kezdeményezheti a vagyonkezelő leváltását.
A vagyonfelügyelő
A vagyonfelügyelő szerepét nem tartalmazza a törvény, de a nem zárja ki a funkció létrehozásának lehetőségét. A vagyonfelügyelőnek lehetnek olyan jogosítványai, amelyek a vagyonrendelőnek vagy a kedvezményezettnek nincsenek és ezzel nagyobb kontrollt gyakorolhat a vagyonkezelő felett.
A kezelt vagyon
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben átadott vagyon tulajdonosa az átadástól számítva a vagyonkezelő. Ezért a vagyonrendelő – az előző tulajdonos – tartozásai miatt nem lehet igényt bejelenteni, végrehajtás indítani rá. A bizalmi vagyonkezelő hitelezőinek, másik vagyonrendelőjének és házastársának sincs joga a kezelt vagyonra igényt bejelenteni és a kezelt vagyon nem része a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hagyatékának.
A kedvezményezett hitelezői igényt tarthatnak a kezelt vagyonra, ha azt a kedvezményezettnek már ki lehet adni. A vagyonkiadást a bizalmi vagyonkezelői szerződésben részleteke menően lehet és érdemes szabályozni.
A bizalmi vagyonkezelői szerződések (trustok) típusai
A bizalmi vagyonkezelési szerződéseket sokféle képen lehet csoportosítani, de a magyar jogszabály nem különböztet meg típusokat. A trustnak a vagyonrendelő körülményeihez és céljaihoz kell igazodnia, nem egy adott típusnak kell megfelelnie. Az angolszász jogrendben a trust célja és egyéb tulajdonságai szerint is többféle típust lehet megkülönböztetni, a leggyakrabban használtakról olvashat itt.