Vagyontervezési gyorstalpaló: az alapítvány 1. rész

A következő négy bejegyzésünkben az alapítványról, a magányalapítványról, a vagyonkezelő alapítványról és a bizalmi vagyonkezelésről lesz szó néhány gondolatban, összegezve a legfontosabb tudnivalókat. Mind a négy intézményt azonos szempontok alapján fogjuk megvizsgálni, melyeket a végén egy táblázatba is összesíteni fogunk Olvasóinknak. Mai bejegyzésünk témája az alapítvány.

A nyilvántartásba vett alapítványhoz van lehetőség csatlakozni, ennek feltételei az alapító okiratban vannak feltüntetve. Az egyik leglényegesebb különbség a magánalapítványhoz képest, hogy az alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Azonban az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.

Létrejötte

A létesítő okiraton (alapító okiraton) alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Felügyelet / Ellenőrzés

A civil szervezetek törvényességi felügyeletét a bíróság látja el, a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.

Cél

Az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy, amely nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de jogosult az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére.

Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében.

A cél tartós közérdekű cél.

Alapítója

Magányszemély és jogi személy is lehet.

Ügyvezető szerv

Kuratórium (3 természetes személy) vagy kurátor (egyszemélyes ügyvezető).

Felügyelőbizottság

Létrehozása csak akkor kötelező, ha a szervezet közhasznú minősítést szeretne és várható éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot.

Alapító általi megszüntetés

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Juttatott vagyon / tőkeminimum

Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.

Csatlakozás

Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.

Magánszemély és jogi személy is csatlakozhat.

Könyvvizsgáló

Nem kötelező. Kötelező a könyvvizsgálat annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.

Alapítói jogok átruházása

Lehetővé teszi az alapítói jogok átruházását, illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő – jogutódlást. Az alapítói jogokat a kuratóriumra is át lehet ruházni, ez esetben az alapítói és az ügyvezetési jogok egymással egyesülnek.

Gazdasági tevékenység

Csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak.

Alapítvány megszűnése

Az alapítvány megszűnik, ha

1. a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
2. az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
3. az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Időtartam

Nem tartalmaz időmúlás miatt bekövetkező megszűnési okot.

Kedvezményezett megjelölése

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.