Változott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény – Élesedik a tényleges tulajdonosi nyilvántartás

A Parlament 2021. május 21-én a 2021. évi XLIII. törvény elfogadásával és ennek május 22-én történő hatálybalépésével létrehozta azokat a rendelkezéseket, amelyekre már több éve készülnek a pénzmosás-megelőzési kötelezettségekkel érintett szolgáltatók, illetve a nyilvántartásban adatszolgáltatási feladatokkal érintett cégek és más szervezetek.

Tényleges tulajdonosi nyilvántartás (TT-nyilvántartás)

Az elfogadott jogszabály-módosítások több változtatást is bevezettek (pl. 10 ezer euró feletti  készpénzes tranzakció bejelentési kötelezettsége), de a legjelentősebbek ezek közül azok, amelyek adatszolgáltatási  feladatokkal érintett cégek és más szervezetek számára előírják a tényleges tulajdonosok (TT) adatainak központi nyilvántartásba történő bejelentését.

A TT-nyilvántartás és a kapcsolódó központi bankszámla-nyilvántartás rendszerének felállítása a jogszabály hatálybalépéséig megtörtént, ezeket a nyilvántartásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja vezetni. A nyilvántartások adatokkal történő feltöltésének módszere, több korábban tervezett változat után, úgy került meghatározásra, hogy

ez elsősorban az egyes adatszolgáltatásra kötelezett cégek és más személyek pénzforgalmi számláit vezető szolgáltatók, illetve széfszolgáltatók (közösen: számlavezetők) kötelezettsége lesz.

A számlavezetők 2021. június 1-jéig kötelesek a NAV nyilvántartásaival az „elektronikus adatkapcsolatot” létrehozni.  Ezt követően 2021. június 12-ig kötelesek a jogszabály hatálybalépésekor számlával rendelkező ügyfeleik – rendelkezésükre álló – tényleges tulajdonosi adatait átadni a TT nyilvántartásnak és a központi bankszámla-nyilvántartásnak egyaránt. A számlavezetőknek az adatok gyűjtését és frissítését már 2021. május 22-től meg kell kezdenie.

Ezt követően a számlavezetők kötelesek lesznek

• minden naptári hónapot követő 5 napon belül átadni a TT adatokat,
• minden számlanyitást/számlaadatok változását követő 5 munkanapon belül jelenteni ezen adatok vonatkozásában történt változást a bankszámla-nyilvántartásnak.

Ezzel párhuzamosan az adatszolgáltatásra kötelezett ügyfeleknek biztosítaniuk kell, hogy minden adatváltozást követő 15 napon belül frissítést kapjanak az TT-iktól, mivel az adatszolgáltatásra kötelezett fél a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül továbbítani köteles a változásra vonatkozó információkat az összes érintett, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak.

A TT-nyilvántartás nyilvános és a tényleges tulajdonosi adatok vonatkozásában felhasználható és érvényes lesz, bár érdekes módon a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a nyilvántartás „nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak”.

A TT-nyilvántartásba felvitt adatok az alábbi rend szerint lesznek hozzáférhetőek:

2022. február 1-jét követően a további illetékes kormányzati szervek (pl. rendőrség és a nemzetbiztonsági szervek), az ügyészek, valamint a bíróságok korlátlan, automatikus és azonnali hozzáférést kapnak az összes TT-adathoz (beleértve a múltbeli adatokat is). A pénzmosás elleni küzdelemre kötelezett szolgáltatók is hozzáférhetnek majd a TT-nyilvántartáshoz, de ez korlátozott és nem feltétlenül automatikus lesz (csak az ügyfélazonosítás során gyűjtött adatok ellenőrzésére terjed ki, amelynek módját később határozzák meg). A fent említett hatóságok, az önkormányzati adóhatóságok és a szakmai kamarák hozzáférése a bankszámla-nyilvántartáshoz szintén ettől az időponttól kezdődően válik lehetővé. A nyilvántartásban szereplő vállalkozásokat nem tájékoztatják a hozzáférésről, és minden ilyen hozzáférés ingyenes lesz.

2021. szeptember 1-jétől a vállalkozások és TT-ik (utóbbiak csak a vállalkozásokon keresztül) kérhetnek adatokat magukra vonatkozóan az TT-nyilvántartásból.

A fentiektől eltérő, harmadik felek, ide értve a nyilvántartásokban szereplő vállalkozásokat is, csak 2022. július 1-je után kapnak ezekhez nyilvános hozzáférést. Ez nem lesz ingyenes, de a díjazása még nem ismert.

A TT index

A TT-nyilvántartás vállalkozások életét jelentősen befolyásoló hozadéka az ún. TT-index lesz, amely fogalmat szintén az új jogszabály hozta be a magyar jogrendszerbe.

A TT index alapján minden adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozás egy 1-10-ig terjedő skálán kerül pontozásra.

A pontszámok alapja a vállalkozások tényleges tulajdonosi adatainak a nyilvántartástól való eltérése, tehát a bejelentett és az ellenőrzött adatok közötti eltérés, illetve ennek mértéke lesz.

Minden egyes eltérésről szóló bejelentés, amelyet akár egy számlavezető, akár egy Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató tesz a nyilvántartás felé 1 vagy 2 ponttal csökkenti a vállalkozás besorolását alkalmanként.

A besorolás alapján 10-8 pont között „megbízható”, 8-6 pont között „bizonytalan”, 6 ponttól lefelé „megbízhatatlan” minősítésűvé válik a vállalkozás.

A „megbízhatatlan” besorolású vállalkozások esetében a pontszám elérését követően már a következő szankciók lépnek életbe:

• A minősítés NAV honlapján való közzététele,
• Pénzmosási szempontból magas kockázatúra történő automatikus átminősítés minden szerződött Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató által az említett nyilvánosságra hozatalt követően,
• Minden 4,5 millió forint (~13 ezer euró) feletti tranzakció végrehajtásának tilalma.

Ezek a szankciók a „bizonytalan” besorolású vállalkozások esetében csak a besorolás 180 napot meghaladó folyamatos fennállása esetén állnak be.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó változások

2021. augusztus 20-áig a valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató (pl. bankok, biztosítók, bizalmi vagyonkezelők, ügyvédek, könyvelők, könyvvizsgálók, stb.) köteles a belső szabályzatát és folyamatait az új szabályoknak megfelelően frissíteni.

A jogszabály a TT-nyilvántartás használatát előírja az ügyfélátvilágítás során, ennek körében fontos változás, hogy az egyszerűsített (alacsony kockázatú) ügyfelek esetében a TT-nyilvántartásból vett adatok felhasználhatóak lesznek azonosítás céljából, illetve ilyen vállalkozások esetében az ügyfél szerződéskötés utáni azonosítása üzleti kapcsolat fennállása alatt is elvégezhető lesz, továbbá az ügyfélátvilágítás során az adatszolgáltatás történhet postai, vagy elektronikus úton is a Pmt. új rendelkezéseinek megfelelően.

Összegezve

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének felállítása a kezdeti szakaszában elsősorban a számlavezetőknek lesz rendkívüli kihívás, hosszú távon azonban vállalkozások életét alapvetően fogja befolyásolni a TT-index szerinti besorolás által. A vállalkozások mindegyike nagyon feszes adatszolgáltatási kötelezettségek elé néz, amelyeket előre láthatóan sokan nem fognak tudni betartani, így a szinte automatikus „megbízhatatlan” besorolás nagy problémákat fog okozni ezek életében.