Vagyontervezési gyorstalpaló: a vagyonkezelő alapítvány 2. rész

A következő négy bejegyzésünkben az alapítványról, a magányalapítványról, a vagyonkezelő alapítványról és a bizalmi vagyonkezelésről lesz szó néhány gondolatban, összegezve a legfontosabb tudnivalókat. Mind a négy intézményt azonos szempontok alapján fogjuk megvizsgálni, melyeket a végén egy táblázatba is összesíteni fogunk Olvasóinknak. Mai bejegyzésünk témája a vagyonkezelő alapítvány.

A vagyonkezelő alapítvány által létesített vagyonkezelési jogviszonyt nem kell nyilvántartásba vennie a Magyar Nemzeti Banknak. Amennyiben a vagyonkezelő alapítvány közérdekű[1] (három feltételnek[2] kell teljesülnie a közérdekű státuszhoz, melynek köszönhetően közhasznú jogállást is szerezhet a vagyonkezelő alapítvány) célból jött létre, akkor célok elérésére irányul az alapítvány tevékenysége és nincsenek előre meghatározva a kedvezményezettek.

Az alapítványi vagyonellenőr tisztség arra az esetre szolgál; ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, ellenőrzési és véleményezési jogkör illeti meg. A táblázatban említett befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítvány vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

Az általános szabályoknak megfelelően az alapítvány részére juttatott vagyont az alapító (és jogutódja) nem jogosult visszakövetelni vagy elvonni. Az alapítvány vagyonát az alapító által megjelölt céltól eltérően felhasználni nem lehet; továbbá a kedvezményezett személyeken kívüli személyek részére a magánalapítvány vagyonából juttatást teljesíteni nem lehetséges. A magánalapítvány esetében az alapító hozzátartozója is kinevezhető kedvezményezettnek, ha az alapítvány célja például a hozzátartozó tartása.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:387. §-a rendezi, hogy „a kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.”

Létrejötte

Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Felügyelet / Ellenőrzés

Törvényességi felügyeletét a bíróság látja el.

Cél

Az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása; valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható.

Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható.

Alapítója

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Azonban fontos megjegyezni, hogy a vagyonkezelő alapítványt az alapító folyamatos ellenőrzés alatt tarthatja.

Ügyvezető szerv

A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el.

Felügyelőbizottság

Vagyonkezelő alapítvány esetén felügyelőbizottság kijelölése és annak működése; továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a tagok maguk közül választják.

Alapító általi megszüntetés

A nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány az alapítói jogát gyakorló alapító kérelmére megszüntethető.

Juttatott vagyon / tőkeminimum

Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani, ez 600 millió forintnak megfelelő vagyon.

Csatlakozás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Könyvvizsgáló

Kötelező.

Alapítói jogok átruházása

Ha vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki; illetve e jogait az alapítványra ruházta át, az alapító az alapító okiratban egy személyt köteles kijelölni abból a célból is, hogy e jogok gyakorlását és az alapítvány – alapító okiratban meghatározott céljainak megfelelő – vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje (a továbbiakban: alapítványi vagyonellenőr).

Gazdasági tevékenység

Vagyonkezelő alapítványok a gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti a vonatkozó jogszabály rendelkezései értelmében.

Alapítvány megszűnése

A vagyonkezelő alapítvány megszűnik abban az esetben is, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét; ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált.

Időtartam

Nem tartalmaz időmúlás miatt bekövetkező megszűnési okot.

Kedvezményezett megjelölése

Létre lehet hozni olyan vagyonkezelő alapítványt, ahol kifejezett kedvezményezettet (mint személyt, akinek a kifizetés történik) nem kell megjelölni, elég tartós célt meghatározni.

Befektetési szabályzat

Amennyiben az alapításkor a befektetési szabályzat nem kerül elkészítésre; akkor a 6 hónap áll rendelkezésre ennek kialakítására; amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá.

Tartós befektetési szerződés

Tartós befektetési szerződést köthet a vagyonkezelő alapítvány, amennyiben azt magánszemélyek hozták létre magánszemély kedvezményezett javára történő juttatás céljából.

[1] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról 4. § (1) „Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.”

[2] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról 4. § (2) „A vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha a) az (1) bekezdés szerinti közérdekű célra alapították, b) kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott, továbbá c) közérdekűnek minősítését az alapító kérte.”