Vagyontervezési gyorstalpaló: a bizalmi vagyonkezelés 4. rész
A következő négy bejegyzésünkben az alapítványról, a magányalapítványról, a vagyonkezelő alapítványról és a bizalmi vagyonkezelésről lesz szó néhány gondolatban, összegezve a legfontosabb tudnivalókat. Mind a négy intézményt azonos szempontok alapján fogjuk megvizsgálni, melyeket a végén egy táblázatba is összesíteni fogunk Olvasóinknak. Mai bejegyzésünk témája a bizalmi vagyonkezelés.
Vagyonkezelésbe lehet venni ingatlant, ingóságot, értékpapírt, vagyoni értékű jogot, lejárt és még le nem járt követelést egyaránt. Fontos előnye, hogy a vagyonrendelőnek csak a vagyonkezelést megelőzően fennálló tartozásai vonatkozásában lehet a hitelezői igényt érvényesíteni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonon, a később keletkezettek vonatkozásában nem. A szerződésnek köszönhetően a kezelt vagyon nem a vagyonkezelő tulajdona, így a tartozások, amelyeket a vagyonkezelő személyéhez kötődnek nem elégíthetők ki a kezelt vagyonból.
A táblázatban említett nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés esetében előny, hogy nincs tőke és személyi követelmény, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is lehet ugyanaz, azonban csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek, a szerződést jelenteni és csatolni kell a Magyar Nemzeti Bank felé. Üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés, amennyiben egy vagyonkezelő céget bíznak meg, aki az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább azt az utódoknak. Az üzleti jellegű tevékenység előnye az előzőhöz képest, hogy a humánerőforrás, valamint a szakmai felkészültség sokkal magasabb szinten áll és lényegében szakemberek kezei között tudhatjuk biztonságban a vagyonunkat.
A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon nem része a hagyatéknak. A kötelesrésszel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a „vagyonrendelő halálát megelőző tíz évnél nem régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. A vagyonrendelő halálát megelőző tíz évnél régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét azonban már nem kell hozzászámítani a kötelesrész alapjához.”[1] Ezeken túl nem része a házastársi vagyonközösségnek sem, végül a tényleges tulajdonos személye gyakorlatilag láthatatlan.
Létrejötte
Szerződéssel vagy egyoldalú jogügylettel (utóbbinak két fajtája van: amikor a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezik, a másik, amikor végrendelettel hozzák létre). Az MNB nyilvántartásba veszi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt és a bejelentő részére kiállítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésének bizonyítványát.
Felügyelet / Ellenőrzés
Engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások lefolytatására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) van kijelölve, azonban a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az MNB által nem felügyelt intézmény, azonban a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja.
Cél
Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.
Lehet üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés.
A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentés-köteles, míg az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatása engedélyköteles.
Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható.
Alapítója
A vagyonrendelő bocsátja a vagyonkezelő rendelkezésére a kezelt vagyont, lehet termeszétes személy és jogi személy is.
Ügyvezető szerv
A vagyonkezelő, amely lehet természetes és jogi személy is. Ha a vagyonrendelő több vagyonkezelőt jelöl ki, a vagyonkezelők együttesen járnak el és közösen döntenek.
Felügyelőbizottság
A Vagyonfelügyelő (Protektor) a Vagyonrendelő megbízottjaként a vagyonkezelési tevékenység felügyeletét végzi és gyakorolja a szerződésben rá ruházott jogokat. A mindenkori Vagyonfelügyelő jogosult a vagyonkezelői szerződés módosítása során mindenkor és teljeskörűen képviselni a Vagyonrendelőt, további felhatalmazás nélkül.
Alapító általi megszüntetés
Igen. A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést – annak eltérő rendelkezése hiányában – felmondja.
Juttatott vagyon / tőkeminimum
Nincs, de konkrétan meg kell tudni határozni, mit adunk bizalmi vagyonkezelésbe.
Csatlakozás
Vagyonrendelőként van rá lehetőség.
Könyvvizsgáló
Általános szabályok szerint.
Alapítói jogok átruházása
Igen, a Vagyonfelügyelőre (Protektor), azonban ez nem átruházás, hanem a Vagyonrendelő megbízottjaként a vagyonkezelési tevékenység felügyeletét végzi és gyakorolja a szerződésben rá ruházott jogokat.
Gazdasági tevékenység
A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal
Alapítvány megszűnése
A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha
- a kezelt vagyon elfogy;
- a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő három hónap elteltével;
- a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában;
- a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában;
- a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést – annak eltérő rendelkezése hiányában – felmondja.
Időtartam
Maximum 50 év.
Kedvezményezett megjelölése
A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A kedvezményezett a kedvezményezettek körére való utalással is meghatározható.
Befektetési szabályzat
Nem kötelező.
Tartós befektetési szerződés
Tartós befektetési szerződést köthet a bizalmi vagyonkezelő, aki a szerződést a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak teljesítése céljából köti meg.
***
[1] Bodzási Balázs: A bizalmi vagyonkezelés (trust) magyar szabályozását érintő módosítások http://real.mtak.hu/78906/1/Bizalmi_vagyonkezeles_Fontes_Iuris_u.pdf (Letöltve: 2020.08.12.)