Mivel jár az USA-val kötött adóegyezmény megszűnése?

A nyár közepén az USA értesített hazánkat arról, hogy felmondja a két ország 1979 óta hatályos, kettő adóztatás elkerüléséről szóló egyezményét. Az egyezmény még 2023 végéig hatályban marad és van egy másik egyezmény, amit több mint 10 éve nem ratifikált az USA. De érdemes felkészülni az adóegyezmény nélküli időszakra. 

Az adóegyezmények jelentősége azokban az esetekben meghatározó, amikor egy ország adórezidense egy másik országban is szerez jövedelmet. Az adóegyezmények segítségével mindkét érintett ország megkapja a „fair-share”-t a jövedelemből és még az adóalany sem érzni – minden esetben – túladóztatva magát. 

Na de miért mondták fel? 

Valószínűleg a Magyarországgal kötött adóegyezmény miatt alacsonyabb amerikai adóbevétel kerekítési különbözet mértékű az USA adóbevételében.

Az adóegyezmény felmondásának indoka: nem szavazta meg Magyarország a globális minimumadót, amit a világ nagyobbik fele elfogadott volna.  

A globális minimum adó (15%) valóban magasabb, mint a magyar társasági adó kulcs (9%). Valójában a magyar adórendszer apró átszervezésével az adóbevétel csorbítása nélkül megoldható lett volna a 15 százalékos adókulcs használata. De erre a magyar kormányzat nem volt hajlandó. 

Mi változik a magánszemély adózóknál? 

Mivel nem lesz érvényben az adóegyezmény 2024 első napjától, a magánszemélyek ettől kezdve az USA adószabályai alapján fogják megfizetni a kinti jövedelmük adóját. Ha a jelenlegi adószabályokat és egyezményt nézzük, akkor ez azt jelenti hogy pld. egy árfolyam nyereség vagy osztalék kifizetés után, az amerikai cég nem 5 és 15% közötti forrásadót fog levonni a magyar adóalanytól, hanem 30 százalékot.  

Mivel nem lesz adóegyezményes partnerünk az USA, az onnan származó kifizetés úgynevezett egyéb jövedelemnek fog minősülni. Így a kint megfizetett adó összegének 90 százaléka beszámítható lesz a magyar SZJA kötelezettségbe, ami csak 15%… De nem lesz beszámítható az összeg a szociális hozzájárulási adóba, aminek az adókulcsa jelenleg 13%. Extrém esetben az effektív adókulcsa az USA-ból kapott jövedelemnek tehát a 40 százalékot is meg fogja haladni… 

Az egyezmény felmondása érinti azokat a munkavállalókat is, aki mindkét országban dolgoznak. Ha nem lesz adóegyezményük, akkor az USA magyar adóalany munkavállalók első kinti munkanapjától jogosult lesz az amerikai adóhivatal, az IRS az jövedelemadóra. Az adóegyezmény hatálya alatt erre csak a akkor lenne jogosult, ha magyar adóalany legalább 184 napot tölt az USA-ban egy adóévben. 

Mi lesz a cégek bevételeivel? 

A külföldi cégek első sorban pénzügyi befektetéseken keresztül kapnak jövedelmet Magyarországról. Mivel itthon nem adóztatják forrásadóval a külföldre fizetett kamatot, osztalékot és jogdíjat, az amerikai cégek adóterhelése nem fog növekedni az adóegyezmény megszűnése után.  

A magyar cégek nem kerülnek semleges helyzetbe, mivel az USA-ból származó passzív jövedelemük után valószínűleg 30 százalék körüli adót kell fizetniük.  

Az adóterhelés függ :

• az USA-ban használt cégformától és a
• jövedelem típusától is.

Nem lehet az mondani, hogy, általánosan 30 százalék forrásadó terheli majd a magyar cégek USA-ból származó

• osztalék,
• kamat,
• jogdíj vagy
• árfolyam nyereség bevételét.