Új kötelezettség? A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása

2023. július 24-én lépett hatályba az ún. Panasztörvény (a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény), amely számos foglalkoztatóra kiterjed, így összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és részleteket az ún. visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatban.

Az új törvénnyel hatályon kívül helyezték a „régi” törvényt, amely a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény volt. Az új Panasztörvényre a vonatkozó EU-s irányelv általi kötelezettségek teljesítése miatt volt szükség. Az összefoglalónk nem tér ki az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek panasz és közérdekű bejelentések kezelésének részleteire, hanem kifejezetten a magánszektorra koncentrál.

Két fontos fogalom tisztázása szükséges mindenekelőtt. Az egyik a panasz.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.

A másik pedig a közérdekű bejelentés.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

Továbbá, három fogalom ismertetése segíti a Panasztörvény általi alanyok széleskörű érintettségének megértését.

• A foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
• Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.
• Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

A fenti három fogalom tisztázása után tekintsük át, hogy mely foglalkoztatókra vonatkozik a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége?

Fontos kiemelni, hogy a foglalkoztató akkor is létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha a Panasztörvény alapján ilyen kötelezettsége nem áll fenn. Annak a foglalkoztatónak azonban kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

A panasztörvény 18. § (2) bekezdése tartalmazza azokat a foglalkoztatókat, akiknek létszámtól függetlenül létre kell hozniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ezen kör közül kiemelendők azok a foglalkoztatók, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartoznak, mint például:

• a hitelintézet; a pénzügyi szolgáltató;
• a bizalmi vagyonkezelő;
• a székhelyszolgáltató;
• a könyvvizsgálói tevékenységet végző; a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző.

Mikortól kell létrehozni a rendszert?

2023. július 24-ig kellett létrehozni a rendszert a legalább 250 foglalkoztatottat foglalkoztatónak, valamint azoknak is, akiknek a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül kötelező a rendszert létrehozni. A legalább 50 és legfeljebb 249 főt foglalkoztatóknak pedig 2023. december 17-től kell a rendszert létrehozniuk.

Mit lehet bejelenteni a rendszerben?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Kik tehetnek bejelentést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

1. a foglalkoztató által foglalkoztatott,
2. az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
3. a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
5. a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
6. a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
7. a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
8. a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

Hogyan lehet megtenni a bejelentést?

A bejelentést írásban vagy szóban lehet megtenni. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni.

Mi történik az írásbeli bejelentést követően?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7 napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja.

A bejelentés kivizsgálása során a rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

Mi biztosítja a bejelentős védelmét?

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti, azonban a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

A Panasztörvény ismerteti azokat az eseteket, amik hátrányos intézkedésnek minősülnek, mint például:

• amelyek a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
• amelyeket a fentebb meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Hátrányos intézkedésnek minősül a hátrányos cselekmény vagy mulasztás, például a felmondás, a felfüggesztés, a negatív teljesítményértékelés stb.

Amennyiben ezen okból hatósági vagy bírósági eljárásra kerül sor és a bejelentő a bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja, akkor vélelmezik, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

***  

Többet is szeretne megtudni a témáról? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni! Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással.  A bejegyzés tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.