Nemzetközi kitekintés: a trust jogi szabályozása Liechtensteinben 2. rész
Az első részben főleg a trust szabályokat érintő liechtensteini jogi környezetről beszélgettünk, amely során érintettük például a kezelt vagyont, a létesítő okirat tartalmát és fajtáit is stb.
A második részben a szereplőkkel fogunk foglalkozni és annyira nem nagy meglepetés talán, de hasonlókkal fogunk találkozni, mint a magyar trust szabályok esetében is, például itt is megjelenik a vagyonfelügyelő személye.
A vagyonrendelő
A vagyonrendelő az a személy, aki a vagyonkezelőt kijelöli, dönt a létesítő okirat tartalmáról, valamint átadja a vagyonelemeket a vagyonkezelőnek, így lesz ezekből a kezelt vagyon. Ő tehát a trust alapítója.
A vagyonrendelő lehet a kedvezményezett, a kedvezményezettek egyike vagy a kedvezményezetteket alkotó személyek egy csoportjának a tagja.
A gyakorlatban a vagyonrendelő szerepét gyakran természetes vagy jogi személy vállalja a kezelt vagyont ténylegesen biztosító személy nevében. Így kerülhető el például, hogy a létesítő okiratban szerepeljen a vagyonelemeket biztosító személy neve.
Jogok
A vagyonrendelő jogosult a vagyonkezelés jellegét szabadon meghatározni, mint például az alábbi rendelkezéseket is:
- egy meghatározott időtartam elteltével a kezelt vagyon visszaszálljon a vagyonrendelőre vagy más személyre,
- milyen feltételek mentén, körülmények bekövetkezése esetén lehet a vagyonrendelő által kinevezett vagyonkezelőt elmozdítani, és helyette új vagyonkezelőt kinevezni,
- a létesítő okiratban megnevezett kedvezményezett milyen körülmények között fosztható meg státuszától, és helyette hogyan új kedvezményezett kijelölni,
- ki legyen az ún. pótkedvezményezett, ha egy személy, például halála miatt, kiesik a kedvezményezetti státuszból.
A vagyonrendelő továbbá bármikor jogosult tájékoztatást kérni a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon állapotáról. A vagyonkezelőnek évente legalább egyszer számot kell adnia a kezelt vagyonról a vagyonrendelőnek. A magyar szabályozáshoz hasonlóan, a vagyonrendelő nem utasíthatja a vagyonkezelőt.
Kötelezettségek
A vagyonrendelő köteles betartani a létesítő okiratban foglalt rendelkezéseket. Legfontosabb feladata a vagyonelemek átruházása, azaz a kezelt vagyon létrehozása. A vagyonrendelő kötelessége gondoskodni arról, hogy a vagyonkezelő az okiratban foglaltaknak megfelelő díjazásban részesüljön, a felmerült költségeket kiegyenlítse, illetve a vagyonkezelő oldalán felmerült kárt megtérítse.
A vagyonkezelő
A vagyonkezelői tisztséget egy vagy több természetes vagy jogi személy is betöltheti, ez igaz a magyar trust esetére is. Több vagyonkezelő kijelölése esetén együttesen kell eljárniuk, kivéve, ha a létesítő okirat másként nem rendelkezik, vagy ha a kezelt vagyon vagy a kedvezményezettek érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé. A vagyonkezelő, mint a kezelt vagyon tulajdonosa, jogosult arra, hogy harmadik felekkel például szerződést kössön, azonban be kell tartania az létesítő okiratban foglaltakat. A vagyonkezelő tevékenységének a keretét mindenekelőtt a létesítő okiratból és az egyéb vonatkozó jogszabályokból tudhatjuk meg.
Ahogyan már korábban említettük, akárcsak a magyar szabályozás esetében, a vagyonkezelőnek ügyelnie kell arra is, hogy a kezelt vagyon ne keveredjen a saját magánvagyonával, és ne végezzen olyan tevékenységet, amely a vagyonkezelő vagyonelemeiben (pl.: motor) kárt tehet.
A vagyonkezelőnek elvileg személyesen kell az ügyletekben részt vennie, azonban, ha feladatainak személyes ellátása nem szükséges, felhatalmazhat más személyeket, hogy a nevében eljárjanak.
A vagyonkezelő kinevezése
A vagyonkezelőt a létesítő okiratban jelölik ki. Ha a vagyonkezelő halála miatt vagy más okból kikerül a pozícióból, a létesítő okiratban foglaltak szerint utódot jelölnek ki. A létesítő okirat rendelkezhet arról, hogy a vagyonkezelő saját maga jelölje ki utódját, vagy pedig arról is, hogy más személy jelölje ki azt. Arra is van lehetőség, hogy a vagyonrendelő az eredeti vagyonkezelő kijelölésekor meghatározza az őt követő személyeket is.
Ha nem neveznek ki helyettesítőt, és a létesítő okirat nem tartalmaz kinevezési eljárást, a Princely Court of Liechtenstein a trust valamely résztvevőjének kérelmére vagyonkezelőt jelölhet ki. Ugyanez az eljárás áll rendelkezésre, ha az esetleges helyettesítő nem fogadja el a kinevezését.
A vagyonkezelő lemondása, elmozdítása
A vagyonkezelő a naptári év végén három hónapos felmondási idővel mondhat fel, hacsak a létesítő okirat másként nem rendelkezik, és nincs olyan körülmény, amely rövidebb felmondási időt indokolna. Ezt a jogot azonban elvileg csak akkor lehet gyakorolni, ha a vagyonkezelő egy teljes évet hivatalban töltött vagyonkezelőként. A Princely Court of Liechtenstein kérelemre elmozdíthatja a vagyonkezelőt, ha például súlyos gondatlanság történt, vagy összeférhetetlenség áll fenn.
A felügyeleti hatóság
A Princely Court of Liechtenstein a felügyeleti hatóság azon trustok tekintetében, amelyeket a korábban, az első részben tárgyalt módon nyilvántartásba vettek. A családi vagyonkezelők mentesülnek e szabály alól, csakúgy, mint azok a trustok, amelyek létesítő okirata eltekint a felügyeleti hatóságtól, vagy mást jelöl ki. További mentességet élveznek azok a trustok, amelyekkel kapcsolatban a bíróság úgy döntött, hogy nincs szükség felügyeleti hatóságra.
A kedvezményezettek
A kedvezményezettek azok a személyek vagy intézmények, amelyeket a létesítő okirat ilyenként megjelöl. A létesítő okirat azonban azt is előírhatja, hogy a vagyonkezelő vagy akár más személy saját belátása szerint egy meghatározott körből választhat ki kedvezményezetteket, és meghatározhatja érdekeltségeik mértékét is. Lehetőség van arra is, hogy a létesítő okirat a vagyonkezelőt vagy más személyt feljogosítson arra, hogy a kedvezményezetteket megfossza e minőségüktől, és saját belátása szerint olyan személyeket jelöljön meg kedvezményezettnek, akik korábban még nem szerepeltek kedvezményezettként. A vagyonrendelő maga is lehet kedvezményezett, ahogyan a vagyonkezelő is lehet az egyik kedvezményezett. Ez utóbbi azonban nem lehet az egyedüli kedvezményezett.
Protector / Vagyonfelügyelő
Erről az izgalmas szereplőről korábban írtunk már egy bejegyzést, ide kattintva lehet elolvasni.
Érdekesség, hogy akárcsak a magyar szabályozás esetében, itt sem találunk külön utalást erre a szereplőre, aki egyfajta biztosítékként működik, ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően jár-e el, illetve a létesítő okirat pontos feltételeitől függően, bizonyos jogkörrel vagy vétójoggal (pl. vagyonkezelők kinevezésével és visszahívásával kapcsolatban) rendelkezik.
Azokban az esetekben, amikor a létesítő okiratban protektor szerepel,
- a vagyonkezelő nem nevezhet ki vagy távolíthat el kedvezményezetteket,
- illetve nem oszthat fel semmilyen vagyont vagy jövedelmet a kedvezményezettnek a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül.
Könyvelés
A vagyonkezelő köteles részletes nyilvántartást vezetni a kezelt vagyonról, és azt egész évben naprakészen tartani, ami ugyancsak igaz a magyar trust vagyonkezelőjére is. Ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik, a vagyonkezelőnek éves elszámolást kell bemutatnia a vagyonrendelőnek, vagy ha ő már nem él, akkor a kedvezményezetteknek.
Ha se vagyonrendelő, sem pedig kedvezményezett nincs, akkor az éves elszámolást a bíróságnak kell bemutatni. Ha a létesítő okirat másként nem rendelkezik, a vagyonkezelői jogviszony megszűnésekor külön elszámolást kell készíteni és bemutatni.
A trust megszűnése
A trust megszűnésére elsősorban a létesítő okirat az irányadó: akkor is bekövetkezik,
- ha a kezelt vagyon véglegesen kimerült, de akkor is,
- ha ez a kezelt vagyon a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően fel lett osztva a kedvezményezettek között.
Sőt, kérelemre a bíróság gyorsított eljárásban a trustot még akkor is megszűntetheti, ha a megszüntetésnek nincs konkrét oka.
A trust adózása
A liechtensteini adótörvény vonatkozó rendelkezésének értelmében a trustok nem adókötelesek Liechtensteinben, csupán a 1800 frank minimális társasági adót kell megfizetniük, illetve nincs adóbevallási kötelezettségük sem.