Tények és tévhitek: az offshore legális/nem legális


Kategória
Adótervezés, Offshore

Az nemzetközi adótervezésról, mint tevékenységről egyre több olyan újságcikk, tanulmány, könyv jelenik meg itthon és külföldön, amelyek általánosításaik és egyoldalú tartalmuk, szemléletük miatt nem nyújtanak pontos és tiszta képet az adótervezésben érintett adóalanyoknak. A következő hetekben és hónapokban az nemzetközi adótervezéshez „tapadt” tévhitek cáfolatairól valamint a is közlök bejegyzéseket.

TnT 1 | Az „offshorozást” tíltja a törvény, tehát illegális

Amit először érdemes tisztázni: nincs olyan magyar törvény, amelyben szerepelne az „offshore cég” kifejezés. Az adószakértők az adótervezés során nem offshore cégekről beszélnek, hanem külföldi cégekről, nem-rezindes cégekről, tustokról, alapítványokról vagy gyüjtú néven ellenőrzött külföldi társaságokról (EKT). Az „offshore cég” és az EKT kifejezést egyaránt használom a bejegyzésekben, de az offhore cég csak a IBC cégformát jelöli, amelyet főleg a Karib térségben vagy pl. Seychelles-en alapíthatunk.

Hazánkban (is) szerződési szabadság van, amely alkotmányos, de jogászok szerint korlátozható alapjog. A szerződési szabadság elve miatt (is) alapíthat és működtethet bármely magyar állampolgár belföldön és külföldön egyaránt bármilyen vállalkozást.

A vállalkozások működtetése során általában ott adóztatják, ahol illetőséggel rendelkezik – pl. ha székhelyem van Magyarországon és telephelyem Panamán, akkor mindkét államban kell adó fizetnem, legalább az ott megtermelt nyereség után.

Ha egy Magyarországon élő adóalany itthonról igazgat egy külföldi céget – legyen az a világ bármely országában bejegyzve – a jelenlegi törvények alapján a külföldi cégnek telephelye keletkezik és ha bevétellel rendelkezik, illetve nyereségesen működik, akkor adófizetési kötelezettséges is. Lehet ez a cég Szlovákiában, Németországban, Grönlandon, Botswanánban vagy a Seychelles-szigeteken is bejegyezve, adóznia Magyarországon is kell. Ez a helyzet akkor is, ha a cég nevében valaki Magyarországon rendszeresen szerződéseket köt és ebből helyi forrásból bevétele számazik, valamint ha bármilyen jogcímen a jövedelem termeléshez valamilyen eszközt használ Magyarországon.

Amennyiben egy Magyarországon illetőséggel rendelkező külföldi cég – legyen az bejegyezve tehát adóparadicsomban vagy magas adókulcsokat alkalmazó országban – nem teljesíti a magyar adótörvények szerinti bejelentési, bevallási, könyvvezetési, adófizetési kötelezettségét, akkor mulasztási bírsággal súlytható, extrém esetben a tényleges vezetősége adócsalással és pénzmosással vádolható. HA viszont teljesíti a kötelezettségeit vagy nincsenek ilyen jellegű kötelezettségei, akkor nincs mulasztás vagy egyéb törvénysértés – ezért tévedés azt állítani, hogy offshore céget, bármilyen külföldi céget illegálisan lehet csak használni és törvény tíltja a működtetésüket. 

Ha egy magyar adóalanynak ellenőrzött külföldi társaságban van tulajdonrésze, akkor a jelenlegi törvények szerint előfordulhat, hogy nem csak a cég felosztott, hanem a fel nem osztott – osztalékként ki nem fizetett – jövedelme után is adót kell fizetnie Magyarországon. Az illegalitás ebben az esetben is akkor kezdődik, ha a magyar adóalany nem teljesíti az adószabályok szerinti kötelezettségeit, ha vannak.

Remélem a fentiekből is kitűnik, hogy körültekintően kell eljárnia minden külföldi cég tulajdonosának a vállalkozás működtetése során, de minden külföldi vállalkozás működtethető teljes mértékben törvényesen.