Tartós befektetési számla a kezelt vagyonban – több kérdés mint válasz…
Már hatodik éve köthet a bizalmi vagyonkezelő tartós befeketétési számlát ( TBSZ ) a kezelt vagyon kedvezményezettjeinek. Az első számlák teljes, öt éves befektetési időszaka ebben az évben járhat le. Ennek apropján végig vesszük, mire kell figyelni, ha a kezelt vagyonban TBSZ is van.
A TBSZ számla legfőbb előnye, hogy 5 év befektetés után a hozam SZJA mentesen kivehető. A befektetési időszakot megelőző a felhalmozási év, amikor a számlát megnyitják és feltöltik. Ezután a számlára nem lehet több alkalommal befizetni, viszont aránylag aktívan lehet kereskedeni a számlára feltöltött összeggel.
A TBSZ 3 év után is feltörhető, de ebben az esetben – a jelenlegi szabályok szerint – 10% SZJA-t és 13% SZOCHO-t kell fizetni a hozam után. Három éven belüli megszűntetés esetén pedig a hozam az általános szabályok szerint adóköteles.
TBSZ és a kezelt vagyon
Bizalmi vagyonkezelő 2020. januárjától nyithat a kezelt vagyonnak tartós befektetési számlát. Viszont csak abban az esetben, ha a kezelt vagyon kedvezményezettjei és a vagyonrendelők is magánszemélyek. Ezt a feltételt a pénzintézeteknek is vizsgálni kell és külön szerződést kell kötniük a TBSZ-re a vagyonkezelővel.
A TBSZ számlával kapcsolatos – esetleges – adókötelezettségeket – adólevonás, befizetés, bevallás – a kezelt vagyon terhére a bizalmi vagyonkezelőnek kell teljesíteni.
És itt kezdődnek a kérdések…
Az SZJA törvény nem szabályozza részletesen a kezelt vagyon tartós befektetési számlájának a sajátosságait, ezért ezeket célszerű szabályozni a bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy a kapcsolódó szabályzatokban.
A jelenlegi szabályozás alapján nincs jelentősége annak, hogy hány magánszemély kedvezményezettje van a kezelt vagyonnak. A kedvezményezettek között viszont lehetnek olyan különbségek, amiket a vagyonkezelőnek kell kezelnie a kezelt vagyon számviteli nyilvántartásaiban.
Ilyen az a helyzet, amikor a kedvezményezetteknek eltérő a részesedésük a kezelt vagyon hozamából, összegszerűen, megjelenési formában és akár időben is. Persze amennyiben a TBSZ-t “lejáratja”, tehát 5 év után szünteti meg a Vagyonkezelő, akkor adózással nem foglalkoznia.
Kinek a jövedelme lesz adóköteles?
Tegyük fel, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik a TBSZ megszűntetésekor. A vagyonkezelőnek a kezelt vagyon terhére be kell vallania és fizetnie az SZJA-t és a SZOCHO-t is. Annak ellenére, hogy a hozamot lehet hogy csak évek múlva kell kifizetnie a kedvezményezettnek, mert a bvk szerződés szerint még nem jogosult rá…
A vagyonkezelőnek bevallást is kell adnia befizetett adókról, abban pedig csak azokat a kedvezményezetteket tudja feltüntetni, akiket már ismer. Hiszen kedvezményezett a kedvezményzettek körére való utalással is meghatározható.
Például: ha a kedvezményezettel a vagyonrendelő egyenes ági leszármazottai, akkor csak azokat a kedvezményezetteket tudja feltüntetni az adóbevallásban a vagyonkezelő, akik már megszülettek. Viszont előfordulhat, hogy a hozam tényleges kifizetésekor olyan kedvezményezettnek kell kifizetni, aki még nem élt az adókötelezettség keletkezésének az időpontjában…
Ebben az esetben vajon adózottnak tekinthető-e a kifizetett hozam?
És ha közben külföldi adóalannyá válik a kedvezményezett?
A TBSZ szerződést elvben csak magyarországi adóalanyokkal kötik meg a pénzintézetek. A magánszemély adóalanyisága viszont időközben változhat és akár a kettős adóztatás veszélye is fennállhat.
Például: ha a kezelt vagyon TBSZ-en elért hozamát a kifizetés időpontjában külföldi adóalany kedvezményzettnek fizeti ki a Vagyonkezelő, akkor az adókötelezettséget újra meg kell vizsgálnia? Ha van a kettős adóztatást elkerülő egyezményünk az adott országgal, akkor az abban meghatározott szabályokat kell követni?
Konklúzió
Annak ellenére hogy a TBSZ régóta létező, bevált és széles körben használt befektetési eszköz, a bizalmi vagyonkezelőknek és vagyonkezelő alapítványoknak jól meg kell gondolniuk milyen feltételt rendszerben tudják azokat megfelelően megnyitni és kezelni.
Mivel az SZJA szabályok elég sok, gyakorlatban előforduló esetet nem kezelnek, a bizalmi vagyonkezelőknek érdemes külön befektetési, nyilvántartási és hozam disztribúciós szabályokat kidolgozniuk, ha a tartós befektetési számlát is használni akarják.
***