Szigorodnak a cégekre vonatkozó kényszertörlési eljárás szabályai
A Parlament most elfogadott T/16205. számú törvényjavaslata nagymértékű újításokat vezet be a kényszertörlési eljárások területén.
Eddig sok esetben a cégek részéről az volt a gyakorlat, hogy engedték a céget kényszertörlési eljárásba futni, hogy ezzel megspórolják a végelszámolási eljárással történő megszüntetés munkáját és – egyébként nem túl magas – költségeit. Az új szabályozás ennek kíván véget vetni, azzal, hogy
szigorítja az eredetileg a fantomizálódó cégek kiszelektálására létrejött kényszertörlési eljárás szabályait.
Az tervezett jogszabály szerint a kényszertörlési eljárásban továbbra is helyreállítható lesz a törvényes működés, ha a társaság igazolja, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, azt, hogy megfizette a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.
Új szabály, hogy 400 ezer forint feletti hitelezői igények esetén a vállalkozás automatikusan felszámolóhoz kerül, tehát 400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) mérlegelés nélkül átfordul felszámolássá, még abban az esetben is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona egyébként a 400 ezer forintot eléri.
Az eddig illetékmentes kényszertörlési eljárást a szabályozás fizetőssé teszi azzal, hogy a javaslat meghatározott összegű felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen.
Ez az illeték abban az esetben csökkenthető, ha képes a cég a törvényes működés helyreállítására.
Amennyiben a társaságnak nem törölte a NAV az adószámát, úgy a napi működését folytathatja, ha megadott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy helyre állítja a törvényes működését.
Egyébként, a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulása esetén, a hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40.000 forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló felé vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.
Még nagyobb horderejű változás lehet, hogy a tagokra, vagy ügyvezetőkre nézve eddig is sokszor méltánytalan eltiltás szabályain tovább szigorít az új rendelkezés.
Az új szabályok szerint már nem csak azok a személyek kerülhetnek eltiltás alá, akiknek közrehatását a jogsértő működésben a cégbíróság megállapította.
A korábbi szabályok szerint, ha a cég kényszertörléssel szűnt meg, de ezt megelőzően a kényszertörlési eljárásban kiegyenlítette a hitelezők felé fennálló tartozását, a tagok és az ügyvezető nem került eltiltás alá. Mostantól ebben a fent vázolt esetben is eltilthatók lesznek, a törvénybe bekerült egy olyan szabadon értelmezhető szabály, ami kimondja:
„az is eltiltható, akinek magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában”.
Innentől kezdve egy cég tagja, vagy ügyvezetője csak úgy tudja elkerülni az eltiltást kényszertörlési eljárás lefolytatása esetén, ha kifizette a hitelezőit és valamilyen módon a cégbíróság felé is igazolja, hogy a kényszertörléshez vezető helyzet elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.
A fentiek alapján az sem meglepő, hogy az új szabályok tág teret adnak a bírói mérlegelésnek, amikor a bíró vizsgálhatja azt az egyébként néha nehezen bizonyítható körülményt, hogy az eltiltással fenyegetett személy mindent megtett-e annak érdekében, hogy elkerülje a kialakult helyzetet.