Szia, én vagyok a globális minimumadó, de a barátaim csak GloBe-nak hívnak!
Hosszabb huzavona után az Országgyűlés elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt, pontot téve az ügy végére. Mielőtt azon kezdenénk mérgelődni, hogy már megint egy újabb adót kell fizetnie a cégemnek, hamar le is lőjük a poént, ez nem így lesz. A témával kapcsolatos soron következő bejegyzések a globális minimumadó fontosabb részleteit emelik ki, melyről egyébként egy évvel ezelőtt már írtunk egy rövid bemutatást, melyet ide kattintva lehet megtekinteni.
Kezdjük az elején, ahogy szokták mondani, de nem ígérek egy könnyed kirándulást, sőt, valójában semmit sem ígérek, de azt becsülettel.
Ahogyan említésre került, Magyarországon egy viszonylag szűkebb réteget fog érinteni, mivel a társaságok számára az effektív adókulcsot úgy határozták meg, hogy egy adott ország joghatósága alá tartozó, a társaságok által fizetett adókat elosztják azok jövedelmeivel. Ha ebben az országban az adókulcs a 15%-os minimum alatt van, akkor az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet (OECD) által alkotott, ún. 2. pillér szabályai lépnek életbe, és a csoportnak kiegészítő adót kell fizetnie, egészen addig, ameddig az adókulcs 15%-ra nem emelkedik. A 15%-ot fontos kiemelni, mivel ha már jártasabbak vagyunk a magyarországi adónemek óceánjának hajózásában, akkor tudhatjuk, hogy Magyarországon a társasági adó 9%, tehát vélünk felfedezni egy kis eltérést.
Nézzük is meg, hogy kire vonatkozik a GloBe:
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.
Leírni is sok, tehát 750 millió euró a küszöbérték, ami 2023. november 29-én átszámolva forintra 283 234 384 725,00 Forint.
Így már akkor vehetünk egy nagy levegőt és megnyugodhatunk, ez a szabályozás a vállalkozások hatalmas hányadára nem fog vonatkozni Magyarországon.
Amennyiben egyébként a négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a fenti bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Kiegészítés a fentiekhez az anyavállalat-leányvállalat fogalompáros, valamint a bónusz fogalom a meghatározott befolyás. A számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 1. pontja alapján anyavállalat „az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.” Ugyanezen bekezdés 2. pontja szerint pedig leányvállalat „az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.”
Konszolidált éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozásnak tehát – a saját éves beszámolója mellett –, amely egy vagy több másik vállalkozás viszonyában a fent meghatározottak szerint anyavállalatnak minősül. A számviteli törvény 117. §-a értelmében, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a fenti három érték közül bármelyik kettő nem haladja meg a következő határértékeket, akkor nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie: 12.000 millió Ft – 6.000 millió Ft – 250 fő.
Hirtelen fogalmam sincs
Mielőtt belemászunk a legnehezebb fogalmakba, melegítsünk be egy kicsit könnyebbekkel. Az egyik ilyenünk az alacsony adóterhelésű állam, amely olyan állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak adóévben elismert nyeresége keletkezik, és az a 15% adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértékkel adózik.
Ne lepődjünk meg, ha jogról van szó, mikor egy fogalmat elemzünk, azt úgyis egy másik fogalommal magyarázza, tehát akkor nézzük meg ezt is, rajtunk nem fog ki.
Az alacsony adóterhelésű csoporttag: olyan csoporttag, amely
- multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, és alacsony adóterhelésű államban rendelkezik illetőséggel, vagy
- illetőséggel nem rendelkezik, és az adóévben elismert nyeresége (a csoporttag a törvény szerinti szabályokkal összhangban módosított számviteli nettó nyeresége) van, valamint a rá vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 15% minimumadómérték.
A kiegészítő adó alanyának kiegészítő adókötelezettsége keletkezésének megértéséhez erre a három rövidítésre van szükségünk:
IIR, UTPR, QDMTT.