Svájc és Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezménye
A mai sajtó nagy részében megjelent egy hír, miszerint Magyarország adózási és pénzügyi területen megállapodást köt Svájccal, ezért reszkethetnek a svájci bankszámlával rendelkező magyar adóalanyok is, utol éri őket a NAV, ha kell, ha nem. A hír szerint Svájcot adólevonásra jogosító egyezményt fogunk kötni. Ez a kijelentés valószínűleg nem fedi teljesen a valóságot, de lényeges változik a hazai adóhatóságok által Svájcból beszerezhető adózási információk köre.
A Népszabadság szerint az egyezmény az Egyesült Királysággal, Németországgal vagy Ausztriával kötött „Withholding tax agreement”-hez hasonló lesz. Ez utóbbi nem derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormány határozatból és valószínűleg inkább egy a nemzetközi együttműködésről szóló bekezdésekkel 2009 évben kiegészített OECD model egyezményről, mintsem forrásadó levonásáról szóló megállapodásról van szó – mivel Svájc jelenleg majd’ minden kettős adóztatásról szóló egyezményét újra tárgyalja az információcserére vonatkozó módosítás miatt (is).
A OECD model egyezmény 26. cikkének szövege szerint a szerződő felek illetékes hatóságai beszerzik és továbbítják a egymásnak azokat az adatokat és egyéb információkat, amelyek szükségesek a szerződő államok által kivetett adók beszedéséhez. Az adatokat titkosan kell kezelni, csak azok a hivatalok ismerhetik meg őket, akik részt vesznek az érintett adó beszedésében vagy az adófizetéshez, megállapításhoz kapcsolódó egyéb eljárásban. Így a pl. a bíróságok is ha perre kerül sor adóügyben. Az információ kérést nem kell teljesíteni a szerződő államoknak, ha az a jogszabályaikkal ellentétes, ha az adat nem szerezhető be jogszerűen vagy ha titkos, védett üzleti vagy szakmai adatokra vonatkozik, illetve ha a nyilvánosságra hozatala közrendet sért.
A szerződő államok nem tagadhatják meg az információ kiadását ha nem áll az érdekükben a megosztása. Nem tagadható meg az információ kiadása akkor sem ha az csak banknak, pénzintézetnek vagy bizalmi vagyonkezelőnek áll rendelkezésére és nem a hatóság tárolja.
Az kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatálya általában csak a két szerződő állam valamelyikében belföldi illetőséggel bíró személyekre terjed ki, bár ettől az felek elvben eltérhetnek. Az hogy az egyszeri nem-svájci offshore céget vagy alapítványt svájci bankszámlával fenntartó magyar adóalanyra vonatkozik-e az adóegyezmény, nem tudni – ez majd a pontos szövegből fog kiderülni. Az egyezmény viszont vonatkozni fog a magánszemélyként Svájcban bankszámlával rendelkező magyar adóalanyokra, így róluk az adóhatóság lényegesen egyszerűbben juthat adathoz, mint eddig – bár az egyszerűség valójában a gyakorlatban fog kiderülni.
A kettős adózást elkerülő egyezmények általában nem írnak elő automatikus információ gyűjtést és cserét, de lehetővé teszik a gyorsabb információ áramlást.
Németországgal nem csak adóegyezményt, hanem egy olyan megállapodást is kötött Svájc, amely alapján pl. 2010.12.31. előtt nyitott bankszámlákon felhalmozott jövedelem és tőke 21 – 41%-t adóként levonják és továbbítják Németországnak valamint éves időtávon maximum 1300 esetben segítséget nyújtanak az német eljárásokhoz szükséges adózási információk beszerzéséhez.
Ha ilyen egyezmény lenne Magyarországnak is az alpesi országgal, akkor valóban jelentős összeg folyhatna be az államkasszába. De valószínűleg csak kettős adóztatás elkerülő egyezményünk lesz, amelyből pénzt rövid vagy közép távon biztosan nem lát a költségvetés. Az időzítés viszont remek: 3 héten belül lejár az offshore adóamnesztia lehetősége és a részleteket nem, „ijesztő” feltételezéseket annál inkább tartalmazó hírek hatására talán további külföldön tartott, adózatlan vagyon kerül hosszabb, rövidebb ideig Magyarországra és 10 százaléka a költségvetésbe.