A bizalmi vagyonkezelés adózási kérdései

A bizalmi vagyonkezelő által kezel vagyon alanya a társasági adónak, saját adószámmal rendelkezik, viszont az adókötelezettségeit (bejelentés, bevallás, adófizetés, stb.) a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. Ez a furcsa felállás sok kérdést vet fel a bizalmi vagyonkezelői szerződés szereplői és néha az adóhatóság részéről is.

A magyar bizalmi vagyonkezelési szerződés (trust) adókötelezettségei

A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon a társasági és az iparűzési illetve egyéb helyi adó (építmény) és az illeték alanya. A kezelt vagyon adókötelezettségeit – bejelentés, bevallás, adófizetés, előleg fizetés – vagyonkezelőnek kell teljesítenie. A szerződés létrejött után a kezelt vagyonnak adószámot kell kérni és a saját adószámával kell benyújtani a bevallásokat. A kezelt vagyon adókötelezettsége a szerződés hatályosulásának napjával kezdődik.

Az adózási kérdések vizsgálatakor el kell különíteni a kezelt vagyon átvételének és kiadásának, valamint a kezelt vagyon hozamának adózási kérdéseit.

Társasági adó és helyi adók

vagyonkezelő kell fizetni adót a kezelt vagyon hozama után, az adófizetési kötelezettséget a kezelt vagyonból kell teljesítenie. Mivel a kezelt vagyon társasági adó alanya, az adóalap megállapításakor a társasági adótörvény előírásait kell alkalmazni, tehát alkalmazhatja a kezelt vagyonra is értelmezhető adóalap csökkentő tételeket, mint például az osztalék bevétel levonását az adóalapból vagy a bejelentett részesedésekkel és immateriális jószágokkal kapcsolatos adóalap csökkentő tételeket.

vagyonrendelő, ha a társasági adó alanya csökkentheti az adóalapját, költségként számolhatja el a kezelt vagyon már a kedvezményezettnek átadott részét. Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó és a kezelt vagyont készletként tartotta nyilván, akkor az aktuális piaci értékének megfelelő bevételt is el kell számolni az átadáskor.

Ha a szerződés vagyonrendelői és a kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek és a kezelt vagyonnak csak pénzügy bevételei – osztalék, árfolyamnyereség, kamat, követelésből származó bevétel – vannak, a kezelt vagyon nyereségét nem terheli társasági adó kötelezettség.

A helyi adókat ritkán kell fizetniük a kezelt vagyonnak. Mivel nem végeznek aktív üzleti tevékenységet, főleg pénzügyi vagy egyéb, pld. eszköz eladásból, jogdíjból származó bevételük van, amelyeket nem kell beleszámolni az iparűzési adó alapjába. Előfordlhat viszont építményadó fizetési kötelezettség, ha ingatlan is van a kezelt vagyonban és a helyi önkormányzat kivetett ilyen adófajtát is.

Általános forgalmi adó

A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon nem alany az ÁFA-nak, a vagyonkezelés során felmerülő számla kiállítási kötelezettségét is a vagyonkezelő teljesíti és a saját ÁFA bevallásában szerepelteti.

Felmerül még az ÁFA kötelezettség kérdése ÁFA alany által vagyonkezelésbe adott vagyon esetén is. Ilyen esetben az ÁFA törvény az apporthoz hasonló szabályokkal kedvez a szerződés szereplőinek. Ha a vagyonkezelő is ÁFA alany és átvállalja a vagyonrendelő kezelt vagyonnak kapcsolatos adókötelezettségeit (ÁFA levonás, 5-20 évig a levonási arány figyelése) akkor nem kell megfizetni az általános forgalm adót a vagyon átadásakor.

Személyi jövedelem adó

kedvezményezett pedig attól függően terheli adókötelezettség, hogy a kezelt vagyonból vagy a kezelt vagyon hozamából részesül a kifizetéskor. A személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint a kedvezményezett az osztalékkal megegyező szabályok szerint adózik a kezelt vagyon hozamából kapott bevétel után. Az SZJA szabályok szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás alapesetben nem adóköteles, az illeték törvény szerint viszont ajándékozási illetéket kell utána fizetni.

Az SZJA törvény előírásai szerint a kezelt vagyonból tőkéjéből kapott juttatás is lehet adóköteles, de ebben az esetben nem lesz illetékköteles. Ha azt a kedvezményezett valamilyen ellenszolgáltatásként kapta vagy ha nem állapítható meg a kezelt vagyon könyveléséből az hogy mekkora a kezelt vagyon és mekkora a hozam értéke. Ebben az esetben a kapott bevétel teljes összegét egyéb jövedelemnek kell tekinteni. Az egyéb jövedelmek után jelenleg 15% személyi jövedelemadót és 2022-ben 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni.

A kapott hozam osztalékként adózik. Az osztalék utén fizetendő SZOCHO ténylegesen összege attól is függ, hogy más jogviszonyban mennyi adót fizet utánunk meg a pld. a munkaadó. Pld. ha nincs más SZOCHO köteles jövedelmünk, akkor bruttó 10 millió forint hozam kifizetés esetén, a nettó jövedelem 7 876 000 forint, tehát az effektív adókulcs 21,24%.

A vagyonkezelő nyithat tartós befektetési számlát a kedvezményezettek részére, így a feltételek teljesülés esetén a “hozam hozama” után nem kell SZJA-t fizetnie a kedvezményezettnek.

A bizalmi vagyonkezelés illetékkel kapcsolatos kérdési

Az kezelt vagyon kiadásakor az általános szabályok szerint a kedvezményzettnek ajándékozási illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános kulcsa 18%, ha a kiadott vagyon lakóingatlan, akkor az illeték kulcsa 9%.  Hogy kell-e illeték fizetni attól is függ, hogy a kedvezményezett milyen rokonsági viszonyban a vagyonrendelővel. Mivel az illeték kötelezettséget úgy kell megállapítani, mintha a juttatást a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől kapta volna. Az egyenes ági rokonok, testvérek és házastársak közötti ajándékozás illetékmentes.

Illetékmentesen lehet átadni a kezelt vagyont a vagyonkezelőnek – tehát az ingatlan átadás sem jár együtt illeték fizetéssel – kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződést nem jelentették be megfelelően az illetékes szerveknek.

Ugyancsak illetékmentes az a vagyonkiadás, amikor a vagyonrendelő kapja meg a kezelt vagyont, mert ő volt a bizalmi vagyonkezelési szerződés kedvezményezettje.