A bizalmi vagyonkezelés adózási kérdései

A bizalmi vagyonkezelő által kezel vagyon alanya a társasági adónak, saját adószámmal rendelkezik, viszont az adókötelezettségeit (bejelentés, bevallás, adófizetés, stb.) a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. Ez a furcsa felállás sok kérdést vet fel a bizalmi vagyonkezelői szerződés szereplői és néha az adóhatóság részéről is.

A trust adókötelezettségei

A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon a társasági és az iparűzési illetve egyéb helyi adó (építmény) és az illeték alanya. A kezelt vagyon adókötelezettségeit – bejelentés, bevallás, adófizetés, előleg fizetés – vagyonkezelőnek kell teljesítenie. A szerződés létrejött után a kezelt vagyonnak adószámot kell kérni és a saját adószámával kell benyújtani a bevallásokat. A kezelt vagyon adókötelezettsége a szerződés hatályosulásának napjával kezdődik.

Az adózási kérdések vizsgálatakor el kell különíteni a kezelt vagyon átvételének és kiadásának, valamint a kezelt vagyon hozamának adózási kérdéseit.

Társasági adó és helyi adók

vagyonkezelő kell fizetni adót a kezelt vagyon hozama után, az adófizetési kötelezettséget a kezelt vagyonból kell teljesítenie. Mivel a kezelt vagyon társasági adó alanya, az adóalap megállapításakor a társasági adótörvény előírásait kell alkalmazni, tehát alkalmazhatja a kezelt vagyonra is értelmezhető adóalap csökkentő tételeket, mint például az osztalék bevétel levonását az adóalapból vagy a bejelentett részesedésekkel és immateriális jószágokkal kapcsolatos adóalap csökkentő tételeket.

vagyonrendelő, ha a társasági adó alanya csökkentheti az adóalapját, költségként számolhatja el a kezelt vagyon már a kedvezményezettnek átadott részét. Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó és a kezelt vagyont készletként tartotta nyilván, akkor az aktuális piaci értékének megfelelő bevételt is el kell számolni az átadáskor.

A helyi adókat ritkán kell fizetniük a kezelt vagyonnak. Mivel nem végeznek aktív üzleti tevékenységet, főleg pénzügyi vagy egyéb, pld. eszköz eladásból, jogdíjból származó bevételük van, amelyeket nem kell beleszámolni az iparűzési adó alapjába. Előfordlhat viszont építményadó fizetési kötelezettség, ha ingatlan is van a kezelt vagyonban és a helyi önkormányzat kivetett ilyen adófajtát is.

Általános forgalmi adó

A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon nem alany az ÁFA-nak, a vagyonkezelés során felmerülő számla kiállítási kötelezettségét is a vagyonkezelő teljesíti és a saját ÁFA bevallásában szerepelteti.

Felmerül még az ÁFA kötelezettség kérdése ÁFA alany által vagyonkezelésbe adott vagyon esetén is. Ilyen esetben az ÁFA törvény az apporthoz hasonló szabályokkal kedvez a szerződés szereplőinek. Ha a vagyonkezelő is ÁFA alany és átvállalja a vagyonrendelő kezelt vagyonnak kapcsolatos adókötelezettségeit (ÁFA levonás, 5-20 évig a levonási arány figyelése) akkor nem kell megfizetni az általános forgalm adót a vagyon átadásakor.

Személyi jövedelem adó

kedvezményezett pedig attól függően terheli adókötelezettség, hogy a kezelt vagyonból vagy a kezelt vagyon hozamából részesül a kifizetéskor. A személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint a kedvezményezett az osztalékkal megegyező szabályok szerint adózik a kezelt vagyon hozamából kapott bevétel után. Az SZJA szabályok szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás alapesetben nem adóköteles, az illeték törvény szerint viszont ajándékozási illetéket kell utána fizetni.

Az SZJA törvény előírásai szerint a kezelt vagyonból kapott juttatás is lehet adóköteles  – de ebben az esetben nem lesz illetékköteles – ha azt a kedvezményezett valamilyen ellenszolgáltatásként kapta, ha nem állapítható meg a kezelt vagyon könyveléséből az hogy mekkora a kezelt vagyon és mekkora a hozam értéke. Ebben az esetben a kapott bevétel teljes összegét egyéb jövedelemnek kell tekinteni. Az egyéb jövedelmek után jelenleg 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, így az effektív adókulcs 33% körül alakul.

A bizalmi vagyonkezelés illetékkel kapcsolatos kérdési

Az kezelt vagyon kiadásakor az általános szabályok szerint a kedvezményzettnek ajándékozási illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános kulcsa 18%, ha a kiadott vagyon lakóingatlan, akkor az illeték kulcsa 9%.  Hogy kell-e illeték fizetni attól is függ, hogy a kedvezményezett milyen rokonsági viszonyban a vagyonrendelővel, mivel az illeték kötelezettséget úgy kell megállapítani, mintha a juttatást a kedvezményezett közvetlenül a vagyonrendelőtől kapta volna és az egyenes ági rokonok és házastársak közötti ajándékozás illetékmentes.

Illetékmentesen lehet átadni a kezelt vagyont a vagyonkezelőnek – tehát az ingatlan átadás sem jár együtt illeték fizetéssel – kivéve, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződést nem jelentették be megfelelően az illetékes szerveknek.

Ugyancsak illetékmentes az a vagyonkiadás, amikor a vagyonrendelő kapja meg a kezelt vagyont, mert ő volt a bizalmi vagyonkezelési szerződés kedvezményezettje.