Trust típusok : a self-settled trust



Szinte minden a bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó írás elején meg szokás jegyezni, hogy a jogintézmény még nagyon friss a magyar polgári jogban, ezért a részletei még mostanában, a gyakorlatban alakulnak ki. Különösen igaz ez az a bizalmi vagyonkezelésben is még kicsit fehér hollónak számító, egyoldalú jognyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra (self-settled trust).

Az egyoldalú jognyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony („self-settled trust” az angol nyelvterületen) szabályozása a Ptk. 6:329. § – án alapul:

6:329. § [Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú jogügylettel]

(1) Ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, a bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozatával jön létre.

(2) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a vagyonkezelő által a végrendeletben meghatározott tartalommal történő elfogadásával a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

(3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A jogszabályból kiolvashatóan az egyoldalú jognyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak két fő típusa van:

  1. a vagyonrendelő életében létrehozott, annak életben léte alatt fennálló vagyonkezelési jogviszony, ahol maga a vagyonrendelő egymaga a vagyonkezelő is egyszemélyben.
  2. a vagyonrendelő halála esetére létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony, más néven a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony, ahol a vagyonrendelő és a vagyonkezelő szükségszerűen más személy lesz, hiszen a vagyonrendelés a vagyonrendelő halálával lép életbe. Ez utóbbi típusra a bizalmi vagyonkezelés szabályai mellett a végrendelet szigorú polgári jogi szabályait is alkalmazni kell. Ezzel a típussal bővebben az airon.hu oldalunkon megtalálható háromrészes írásban foglalkoztunk.
Most tehát az első típussal foglalkoznánk egy kicsit bővebben.

A jogszabályi szövegből kiolvashatóak a keretek. Amennyiben ugyanaz a személy egyszemélyben a vagyonrendelő és a vagyonkezelő, abban az esetben csak úgy hozható létre érvényesen bizalmi vagyonkezelési jogviszony, ha ezt a vagyonrendelést közjegyzői okiratba foglalják. Ez a jogviszonyt továbbá nem szerződés keletkezteti, hanem a vagyonrendelő közjegyző előtt tett egyoldalú jognyilatkozata. A jognyilatkozat tartalmára egyebekben a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni.

Ennek az okirati kötöttségnek elsősorban garanciális és hitelezővédelmi okai vannak. Ez a fajta vagyonkezelési jogviszony ún. eseti bizalmi vagyonkezelési jogviszony, aminek a legfőbb jellemzője, hogy a vagyonkezelő (akár magán-, akár jogi személy) csak egy jogviszonyban lehet bizalmi vagyonkezelő. Egyszerűbben fogalmazva, eseti vagyonkezelő csak egy szerződés, vagy, egyoldalú jognyilatkozat alapján kezelhet vagyont, ez a személy több ilyen jogviszonyban nem állhat vagyonkezelőként.

Ennek a konstrukciónak az előnye, hogy a vagyonrendelő a saját maga által vagyonkezelésbe helyezett vagyonelemek vonatkozásában a saját személyétől jogilag elkülönülve, de saját maga lehet a kezelt vagyonának a kezelője. Hátránya viszonyt éppen a fent felsorolt jogi és okirati kötöttségekben van, minden módosítás és kiegészítés közjegyzői okiratba foglaláshoz van kötve, annak minden nehézségével és költségével együtt.

Mint látható ennek a vagyonkezelési jogviszonynak a létrehozása a közjegyzők privilégiuma, mégis kevés ilyen okirat születik, illetve a közjegyzők gyakorlatának kis részét képezik jelenleg ezek az egyoldalú jognyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok. Nem tudható tehát, hogy mekkora és milyen minőségű tapasztalati tőke van jelen ezek mögött az okiratok mögött.

A fentiek ellenére sajnos azt tapasztaljuk, hogy bizonyos közjegyzői körök azokban az esetekben is a közokirati forma és a közjegyzői eljárás mellett kardoskodnak, ahol erre nincsen szükség.

Mint a jogszabályból kiolvasható ha a jogviszonyban egy és ugyanaz a személy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő akkor van szükség közokirati formára, de ha már több személy áll például a vagyonrendelői oldalon, akkor nem, ekkor egyszerű ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel lehet létrehozni a jogviszonyt.

Azonban már találkozunk olyan – a földhivatalok által képviselt – értelmezéssel, amely azt mondja, hogy a több vagyonrendelővel rendelkező szerződésben, ahol a vagyonkezelő megegyezik a vagyonrendelők valamelyikével és a betett ingatlanvagyon egyikének egyedüli tulajdonosa ez a személy, akkor hiába van több vagyonrendelő és a vagyon elemek többségére nem igaz ez a felállás, a vagyonkezelést ennek az ingatlannak a tekintetében közokiratba kellene foglalni. Mivel ez a Ptk. 6:329 §. (1) bekezdés szerinti bizalmi vagyonkezelés. Ez azonban alapvetően téves értelmezés, több okból is.

A Ptk. nem a kezelésbe vett vagyon tulajdoni viszonyai szerint állapítja meg a vagyonkezelés közokiratba foglalásának kötelezettségét, hanem a szerződő felek személye szerint. Nincs olyan szabály, hogy ha egy többszemélyes és többelemű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonkezelő saját tulajdonát is kezelni kívánja egyebek mellett (pl. egy családi vagyonkezelés részeként), akkor ezt a csak saját tulajdonú vagyonelemet csak közokirati nyilatkozattal kezelhetné. Ráadásul ezen értelmezés oda vezetne – tévesen -, hogy a több vagyonrendelős konstrukcióban nem lehet már ugyanez a személy a vagyonkezelő, mert amint láttuk, egy személy csak egy vagyont kezelhet. Nem kezelhetné tehát egyszerre magánokirattal a családi vagyont és közokirattal a sajátját. Ez egy olyan hibás és korlátozó értelmezés, ami ellentmond a bizalmi vagyonkezelés, mint jogi eszköz céljának és szellemének. Ráadásul ilyet egyetlen jogszabály sem mond.

És hogy jön ez a probléma a közjegyzőkhöz?

Úgy, hogy már több esetben jött az a válasz az adott földhivataltól, amikor firtattuk ennek az értelmezésnek a forrását, hogy „a közjegyzők” szerint ezt így kell csinálni… Magam pedig beszéltem olyan közjegyzővel, aki ezt az álláspontot képviseli és figyelmeztetett, hogy hiába nem értek egyet – azon kívül, hogy szerinte tévedek – már a földhivatalokhoz is felé is jelezte, hogy az ilyen esetekben nem lehet nem közokirati formában vagyonkezelési jogviszonyt létrehozni… Hiába, minden szentnek maga felé hajlik a keze.

További probléma, hogy a földhivatalok olyan szerződésekkel találkoznak ezekben az esetekben, amelyek már átmentek a Magyar Nemzeti Bank, mint ellenőrző szerv vizsgálatán, és ha ez a fórum nem találta kifogásolhatónak az okiratokat és közokiratba tartozónak a vagyonkezelési jogviszonyt ingatlan tulajdonosi szerkezet alapján, akkor a földhivatalnak sincs olyan jogértelmezési jogköre, amely a Magyar Nemzeti Bank jogosítványait felülírná. Még akkor sem, ha bizonyos közjegyzők ezt is mondják…

Zárásképpen mindenképpen meg szeretném jegyezni; hogy a közokirati nyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a jogszabály alapján meghatározott esetekben igenis van létjogosultsága; valamint, hogy a közjegyzői karra vonatkozóan semmiképpen sem kívántunk általánosítani. Azonban tény, hogy a fent részletezett téves jogértelmezés jelenleg problémássá teszi az eseti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok földhivatalon történő átvezetését, olyan esetekben, amelyeknél erre nem lenne szükség.

***

Többet is szeretne megtudni a témáról vagy érdekli az egyoldalú jognyilatkozattal létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni. Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy a generáció váltáshoz használt vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással.