Reorganizáció – Mentőöv a koronavírus-járvány miatt fizetési nehézségekkel küzdő cégeknek?

A Kormány 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelete az EU EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1023 IRÁNYELVE alapján (egyelőre a koronavírus – járvány elleni védekezés keretében alkotott kormányrendelettel és átmeneti jelleggel) a bajba jutott vállalkozásoknak egy olyan reorganizációs lehetőséget vezet be, amellyel fizetési haladékot kaphatnak az adósságaik rendezésére.

Ez a lehetőség megelőzné a felszámolás és csődeljárás megindítását, ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel.

A rendelkezés célja, hogy a vállalkozás 90 napos moratóriumot kaphasson a reorganizációba bevont hitelezőktől. Ez a megoldás a hitelezők számára is előnyös lehet, mert az eljárásban nyilvántartásba vett tartozások szempontjából a reorganizációs megállapodás az adós tartozáselismerését eredményezi. A reorganizációs megállapodást megszegő adós tartozása közvetlenül végrehajthatóvá válik.

A reorganizációs folyamat megindításáról első körben az adós a taggyűlésének kell döntenie, az iratok elkészítése során az ügyvédi közreműködés kötelező. Magát a folyamatot ezt követően ún. reorganizációs szakértő fogja irányítani, amely

szerepet főszabály szerint a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.  látja el, aki a feladat ellátásába felszámoló szervezeteket is bevonhat.

Az adós vállalkozásnak a taggyűlési jegyzőkönyvön túl a kormányrendeletben meghatározott további iratokat is csatolni kell (pl. beszámoló, vagy a reorganizációs terv stb.). Az iratok elkészülte után a reorganizációs szakértő 5 napon belül elvégzi az előzetes szakértői vizsgálatot és amennyiben a vállalkozás alkalmas a reorganizációs folyamatra, továbbítja azokat az illetékes bíróságnak.

Maga a reorganizációs eljárás törvényszéki bírósági hatáskör, a bíróság az iratok áttanulmányozását követően az adós tartozására 90 napra moratóriumot rendel el. A reorganizációs szakértő véleménye alapján és az adós kérelmére a moratórium további 60 nappal meghosszabbítható.

A reorganizációs tervben a minden hitelező, ideértve az állami, önkormányzati szerveket is, a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat. A reorganizációs tervnek meg kell határozni a határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint 2 év.

Nem vehetnek részt a reorganizációban azok a vállalkozások, akik végelszámolás alatt állnak, ellenük elrendelt és közzétett csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás folyik. Azok sem, akik a megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt álltak.

Továbbá, azok a vállalkozások sem, ahol a vállalkozás valamely vagyoneleme bűnügyi zár alá vételre, vagy lefoglalásra került, továbbá, ha a vállalkozás ellen vagyonelkobzást rendeltek el, illetve a vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a reorganizáció elhatározását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították.

Végül egy jelentősebb esetkör is kizáró ok: azok a vállalkozások sem vehetnek részt a folyamatban, amelyek a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.

Fontos korlátja lehet a reorganizációs lehetőség igénybevételének az eljárás költsége, ami mindent egybevetve 1-2 millió forint közötti mértékű is lehet.

Ahogy a cikkem elején említettem a jelen reorganizációs lehetőség egyelőre csak mint vészhelyzeti intézkedés van jelen a gazdasági életben. Az ezt bevezető kormányrendelet 2021. május 23-án a hatályát veszti. Az a jövő kérdése, hogy ez a lehetőség, más jogszabályi eszközzel ismételten bevezetésre kerül-e a közeljövőben.

Az uniós irányelv Magyarországra nézve kötelező jellege miatt előbb-utóbb várható ezen intézmény tartós bevezetése.