Rendkivűli helyzetek a bizalmi vagyonkezelésben – a vagyonkezelő halála

Az nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő halála alaposan meg tudja nehezíteni a vagyon további kezelését és az is előfordulhat hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a vagyonkezelés. Erre a rendkívüli helyzetre is fel lehet készülni jól megtervezett szerződéssel és a Ptk. is tartalmaz részleges megoldást.

A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő lehet magánszemély vagy jogi személy. A magánszemély vagyonkezelő halála estén rövid időn belül érdemes és szükséges is intézkedni a a vagyonkezelői pozíció és a kezelt vagyon további sorsáról, mivel, ha a kezelt vagyonnak nincs vagyonkezelője 3 hónapig, akkor a vagyonkezelési jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

Új vagyonkezelőt kinevezhetnek a vagyonrendelők, a vagyonrendelő jogait gyakorló meghatalmazottak, és esetenként a kedvezményezettek és a vagyonfelügyelők is.

Mit tehet a vagyonrendelő?

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelői szerződésben foglalt rendelkezéssel fenntarthatja magának a jogot a vagyonkezelők kinevezésére, illetve teljes bizonyító erejű magánokirati formában megállapodást köthet harmadik (jogi- vagy természetes) személlyel a vagyonrendelői jogainak a halála után történő gyakorlására is. Ezzel a megoldással a vagyonrendelő már előre  biztosíthatja azt, hogy a halála után a vagyonkezelő az ő szempontrendszere szerint lesz kijelölve.

Az új vagyonkezelőket meg lehet határozni már magában a bizlami vagyonkezelési szerződésben is. Tehát a szerződésben fel lehet tünteni a következő vagyonkezelők adatait és meg lehet határozni azokat a feltételeket, amellyel a kinevezésük hatályossá válik. Ilyen lehet az őket megelőző vagyonkezelő halála is.

Garanicák

Ezen felül be lehet építeni olyan garanciális feltételeket is a következő vagyonkezelők kijelölése kapcsán a bizalmi vagyonkezelési szerződésbe, amelyek azt szolgálják, hogy a következő vagyonkezelők ne járhassanak el oly módon, ami a vagyonrendelő eredeti szándékával ellentétes lenne. Például ne zárhassanak ki kedvezményezettet a vagyonból való részesedésből. Vagy ne nevezhessenek ki új kedvezményezetteket. Illetve ha készült ún. vagyonkezelési politika, vagy ilyen irányelveket tartalmazó okirat, úgy a vagyonrendelő a következő vagyonkezelők eljárását szigorúan ezekhez az irányelvekhez kötheti.

A vagyonrendelő a szerződéssel összhangban vagyonfelügyelőt is kinevezhet. A vagyonfelügylő fogalma nem létezik a magyar jogszabályokban, de nem is tiltja a funkció használatát a Ptk. A nemzetközi gyarkolatban a vagyonfelügyelő funkció nagyon elterjedt és sok országban kiforrott a szabályozása is.

Jogutódok

Fontos szabály, hogy a Ptk. alapján a jogutód érvényes kijelöléséhez az új vagyonkezelőnek egyidejűleg el is kell fogadnia külön nyilatkozatban a pozíció betöltésére vonatkozó kinevezést. Ennek ismeretében a vagyonrendelőnek olyan személyt érdemes megjelölnie a majdani jogutódjaként, aki valószínűleg el is fogja fogadni a kinevezést.

Annak sincs akadálya, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjaként, vagy arra az esetre, ha a jogutódként kijelölt vagyonkezelő nem lenne képes a pozíció betöltésére (mert mondjuk elhalálozott, vagy cselekvőképtelenné vált), professzionális bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó társaságot jelöljön ki. Ebben az esetben a vagyonkezelési szakismeret garantálva lesz és nem lesz akadálya a pozíció betöltésének ezen személy részéről. Viszont ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony eseti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyá válik. Ennek pedig vannak adminisztratív és költség vonzatai, amivel szintén számolni kell.

Mit tehet a kedvezményezett?

A kedvezményezet kérelmére a vagyonkezelőt a bíróság is kinevezheti, ha a vagyonrendelő már nem él, a kezelt vagyonnak nincs más vagyonrendelője és olyan személy sem, aki az elhunyt vagyonrendelő jogait gyakorolná.

Mi az új vagyonkezelő feladata?

Az új eseti vagyonkezelő első feladata az, hogy a vagyonkezelői pozícióját bejelentse a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A bejelentése után az MNB kiállít egy új hatósági bizonyítványt, ami szükséges a további feladatok elvégézéséhez is.

Az új hatósági bizonyítvánnyal a vagyonkezelő bejelentheti a képviseleti jogát a NAV-nak, miután hozzá tud férni a kezelt vagyon adózási adataihoz, be tud adni új bevallást, etc.

Az új vagyonkezelőnek át kell vennie a vagyonelemeket is. Ehhez nem elegendő a bvk szerződésben felsorolt vagyonelemeket átvenni, hanem a kezelt vagyon könyveléséhez kapcsolódó leltárakból érdemes felmérni azt, hogy mi minden tartozik  a vagyonkezelésbe.

Mivel a vagyonkezelő a tulajdonosa a kezelt vagyonnak, olyan vagyonelemek esetében, amelynek van közhiteles nyilvántartása, a tulajdonosváltást be kell jelentenie. Ilyen az ingatlan nyilvántartás, a cégjegyzék, gépjármű nyilvántaratás, etc.

***

Érdekli a családi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelési szerződések hatékony megoldásai? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni! Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy más vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollegánkkal néhány kattintással.  A bejegyzés tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.