Levelet kaptam, lájf! A postafiók cégek alkonya
2021. december 22-én az Európai Bizottság kulcsfontosságú kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégekkel (postafiók cégek, adóparadicsomok, „földalatti gazdaság”, „héjcég”, „shell company”) szemben, melyeket adóelkerülési célokra hoznak létre. Az Unshell-javaslat azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unióban a gazdasági tevékenységet nem folytató vagy minimális gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne jelentsenek indokolatlan pénzügyi terhet az adófizetőkre.
Mindenekelőtt nézzük is meg, hogy mit jelent a bevezetőben ismertetett fogalom. A shell cég, vagy fedőcég egy olyan vállalkozás, amelyet egy másik szervezet pénzügyi tranzakcióinak kezelésére hoztak létre. A hagyományos vállalatokkal ellentétben a shell cégeknek nincsenek pl.: alkalmazottjaik. A shell cégek sem valódi terméket, sem tényleges szolgáltatást nem nyújtanak az ügyfeleknek.
Miért jelentenek problémát a fedőcégek (postafiók cég)?
A fedőcégeket gyakran használják adótervezésre vagy adókijátszási célokra. A vállalkozások a pénzmozgásokat a fedőcégeken keresztül olyan országokba mozgatják, ahol az adók nagyon alacsonyak, vagy ahol az adók könnyen megkerülhetők, kijátszhatók.
Mit jelent az új szabályozás?
A javasolt új intézkedések átláthatósági normákat határoznak meg a fedőcégek használatával kapcsolatban annak érdekében, hogy az adóhatóságok könnyebben felderíthessék a visszaéléseket. A javaslat számos mutatót felhasználva fogja segíteni a nemzeti adóhatóságokat a csupán papíron létező cégek felderítésében.
Milyen feltételek és mutatók alapján állapítható meg, hogy egy cég tényleges gazdasági tevékenységet folytat?
A javaslat szűrőrendszert vezet be a hatálya alá tartozó cégek számára, amelyeknek bizonyos mutatóknak kell megfelelniük. A mutatók ezen szintjei egyfajta „szempontokat” alkotnak. A javaslat három szempontot határoz meg. Ha egy cégre mindhárom szempont igaz, akkor az adóbevallásán keresztül több információt kell majd bejelentenie az illetékes adóhatóságnak.
Hogyan működnek ezek a szempontok a gyakorlatban?
A mutatók első szempontja a cégek tevékenységét vizsgálja a szerzett jövedelem, bevétel alapján. A szempont akkor igaz a cégre, ha a cég előző két adóévben elért összbevételének több mint 75%-a nem a cég kereskedelmi tevékenységéből származik, vagy ha eszközeinek több mint 75%-a ingatlan vagy egyéb, különösen nagy értékű magánvagyon.
A második szemponthoz határokon átnyúló elemre van szükség. Ha a cég bevételének túlnyomó részét más joghatósághoz kapcsolódó ügyletekből szerzi, vagy ezt a bevételt más, külföldön található cégnek továbbítja, a vállalat átlép a következő vizsgálati szempontba.
A harmadik szempont arra összpontosít, hogy a vállalattal kapcsolatos irányítási és adminisztrációs szolgáltatásokat cégen belül intézik-e, vagy pedig kiszervezték-e.
Mi történik, ha egy cégre mindhárom szempont igaz?
Ha ez cégre mindhárom szempont igaznak bizonyul, akkor a cégnek adóbevallásában be kell jelentenie pl.: a társaság telephelyére, bankszámláira, igazgatói és alkalmazottai adóügyi illetőségére vonatkozó információkat. Minden nyilatkozatot dokumentumokkal kell alátámasztani.
Mi történik, ha egy céget fedőcégnek (postafiók cég) minősítenek?
Ha egy céget shell cégnek (héjcégnek, fedőcégnek) tekintenek, nem férhet hozzá az adókedvezményekhez és a tagállama által kötött adóegyezmények előnyeihez. A cég székhelye szerinti tagállam vagy megtagadja a fedőcégtől az adóügyi illetőség igazolását, vagy az általa kiállított igazolásban szerepel, hogy a társaság shell cég, tehát fedőcég.
Vitathatja-e ezt a döntést a fedőcégnek minősített cég?
A fedőcégnek minősített cégnek, további bizonyítékot szükséges bemutatnia, pl.: részletes információkat az adott tagállamban való letelepedésük kereskedelmi okáról, alkalmazottjaik profiljáról.
A tagállamok között történik-e információcsere a fedőcégekkel kapcsolatban?
A tagállamok hatóságai automatikusan információt cserélnek az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi jogalanyról, függetlenül attól, hogy ezek fedőcégek-e vagy sem.
A legfontosabb, hogy a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy felkérjenek egy másik tagállamot bármely jogalany adóellenőrzésének lefolytatására.
Mikor lép életbe a javaslat?
Az irányelv 2024. január 1-jén lép hatályba.