Országok közötti információcsere? Hát már titkom sem lehet?



Az utóbbi időszak blogbejegyzéseiben sorra vettük azokat a rövidítéseket, dokumentumokat, amikkel a mindennapjaink során találkozhatunk, például egy sima bankszámlanyitás során. A következő, de szinte biztosan nem az utolsó fontos kifejezésünk, az ún. Common Reported Standard (a továbbiakban: CRS), magyarul a Közös Jelentéstételi Előírás. A CRS az OECD (a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által a G20 (a világ legfejlettebb gazdasággal rendelkező országai) országokkal együtt kidolgozott pénzügyi számlákra vonatkozó adóügyekben történő automatikus információcseréről szóló előírást jelenti. Mit is jelent ez pontosan? Miért fontos ez? Nézzük is meg.

Előzmények és célok

2014-ben az OECD a G20 országokkal és az EU-val közösen kidolgozták az ún. „Standard for Automatic Exchange of Financial Account Information in Tax Matters” nevet viselő szabályozást (a továbbiakban: Standard), ami nagyon egyszerűen megfogalmazva a pénzügyi számlainformációk cseréjét jelenti adóügyekben. A szabályozás elsődleges célja, hogy a résztvevő államok adóhatóságai információt kapjanak az országukban illetőséggel rendelkező személyek bankszámláiról, tehát

a határokon átnyúló, külföldön vezetett pénzügyi számlák adózási átláthatóságának elősegítése.

Egy olyan hatékony eszközt szerettek volna létrehozni, amellyel az adóhatóságok hatékonyabban vehetik fel a küzdelmet az offshore adóelkerülésekkel szemben azáltal, hogy egy adott ország állampolgárának külföldön tartott vagyonáról tájékoztatást adjanak egymásnak.

Mi az a CRS?

A CRS-szabályozás az előbb tárgyalt Standard „csomag” részét képezi, tehát annak egyik alkotóeleme. A CRS az ügyfelek adóügyi illetőségének megállapítására törekszik, valamint arra hívja fel az aláíró országok illetékes hatóságait, hogy szerezzenek információkat a pénzügyi intézményeiktől, és ezeket az információkat évente automatikusan cseréljék ki más aláíró országok illetékes hatóságaival.

A CRS-szabályozás értelmében a pénzügyi intézményeknek azonosítaniuk kell azokat az ügyfeleket, akik más országban rendelkeznek adóügyi illetőséggel, mint ahol a számláikat tartják, és a rendelkezésekben megadott információkat kell az adott ország illetékes adóhatósága felé jelenteniük. Meghatározza továbbá a kicserélendő pénzügyi számlainformációkat, a jelentésre kötelezett pénzügyi intézmények körét, az érintett számlatípusokat és adóalanyokat, valamint a pénzügyi intézmények által követendő általános átvilágítási eljárásokat.

A Magyar Országgyűlés 2016.01.01-i hatállyal vezette be a CRS-szabályozást, amelyet a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló 2015. évi CXC. törvény fejt ki részletesen.

A CRS-szabályozás szerinti információcsere

A CRS-szabályozás szerint, ha a pénzügyi intézménynek Jelentendő Számlával van dolga, akkor jelentenie kell az adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére, amelyek például

  • az adott számla számlatulajdonosaként minden jelentendő személy neve, címe, adóazonosító száma(i), születési helye és ideje (magánszemély esetén);
  • a számla száma (vagy számlaszám hiányában az annak megfelelő azonosítószám);
  • a jelentést tevő pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (adott esetben);
  • a számlának az adott naptári év vagy az egyéb megfelelő jelentéstételi időszak végén, illetve a számla zárásakor fennálló egyenlege vagy értéke.

A FATCA esetében is láthattuk, hogy amennyiben az illetőségvizsgálat eredménye alapján a pénzügyi számla Egyesült Államoknak Jelentendő Számla” -ként van kezelve, a pénzügyi intézmény az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlának minősített számla adatairól és a számlatulajdonos(ok) releváns adatairól tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), mely továbbítja ezen adatokat az Egyesült Államok Adóhatósága felé. Ehhez hasonlóan, a fenti azonosítást követően a NAV az adatokat a CRS-szabályoknak megfelelően

 tovább küldi az illetékes államok adóhatóságai felé.

Ennek folyamata:
  1. Adózási illetőség megállapítása a pénzügyi intézmény által (tehát, ha például bankszámlát szeretnénk nyitni).
  2. Ha az adózási illetőség valamelyik aláíró államban van, akkor az adott számla Jelentendő Számla lesz.
  3. A pénzügyi intézmény jelenti a NAV-nak a fent ismertetett adatok.
  4. Végül, az adatokat a NAV fogja továbbítani az aláíró országban illetékességgel rendelkező hatóságnak.

Források:

https://www.oecd.org/tax/automatic-exchange/common-reporting-standard/CRS-related-FAQs.pdf

https://www.oecd.org/tax/exchange-of-tax-information/implementation-handbook-standard-for-automatic-exchange-of-financial-information-in-tax-matters.pdf