Örökhagyás örökös nélkül
Örökhagyás örökös nélkül, avagy gondoskodás a szeretteinkről vagyonkezelési szerződéssel
Mi is több írásunkban foglalkoztunk azzal, hogy milyen viszonyban áll az öröklés, örökhagyás és a bizalmi vagyonkezelés. Most azt mutatnánk be röviden, hogy az utóbbi hogyan töltheti be az előbbi szerepét.
Ugyan nem elsődlegesen öröklési helyzetekre tervezett instrumentumról van szó, azonban mivel a bizalmi vagyonkezelés egy jogi svájcibicska sokoldalúságával bír, ezért nem lehet megfeledkezni arról, milyen hasznos eszköz abban az esetben, ha valaki a halála esetére akarná rendezni vagyonának helyzetét.
Ezzel kapcsolatosan két fontos kiindulópontot kell rögzíteni.
- A bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon nem része a később elhunyt személy hagyatékának, így nem tárgya az örökségnek.
- A bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon után az arra jogosult, a jogszabály adta keretek között kötelesrészi igénnyel élhet
A bizalmi vagyonkezelés a jelen összefüggésben tehát arra szolgáló eszköz lehet, hogy egy magánszemély a törvényes öröklési rendet részben, vagy egészben megkerülve, végrendelet helyett bizalmi vagyonkezelési szerződéssel, vagyonkezelésbe adva a vagyonelemeket, azok kedvezményezettjeit a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kijelölve, már életében kialakítsa a vagyonának átszállásához szükséges struktúrát. Megjegyzem egy ilyen szerződés is rugalmasan módosítható, tehát az esetlegesen megváltozott életkörülményekhez igazodva változtatni lehet a kedvezményezett személyeket és a nekik járó juttatás mértékét.
Egy egyszerű példán keresztül megvilágítva: Zoltánnak, a leendő örökhagyónak két gyermeke van, az egyik rendszeresen kapcsolatot tart az apjával, segíti őt és részt vesz a családi ügyekben, a másik gyermekéről évek óta nem hallott, de tudomása van róla, hogy kicsapongó és anyagilag felelőtlen életmódot folytat. Zoltán tehát úgy dönt, hogy vagyonának egy jelentős részét egy bizalmi vagyonkezelőre bízza, azzal, hogy halála esetén a vagyon nagy része a vele kapcsolatban maradt gyermekét illesse, a másik gyermek pedig egy kisebb összegben részesíti. Látható, hogy Zoltán a kedvezményezetteknek juttatott vagyon arányai vonatkozásában eltért a törvényes öröklés rendjétől, de mivel a kezelt vagyonba adott vagyonelemek már életében átszálltak a vagyonkezelő tulajdonába, így azok halála esetén nem adódnak hozzá az örökségét képező hagyatékhoz. Így a tékozló gyermek hiába szeretne a törvényes örökrésze szerinti mértékű juttatást a kezelt vagyonba adott vagyonelemekből, ez a kérdés fel sem merülhet.
Azonban ez a gyermek is igényt tarthat a kötelesrészre a kezelt vagyonba adott vagyonelemek után, feltéve, hogy ha azok 10 éven belül kerültek bizalmi vagyonkezelésbe és a tékozló gyermek az örökhagyó halálát követő 5 éven belül él a kötelesrészi igényével.
Mit kell tudni a kötelesrészi igényről?
Kötelesrész címén a törvényes örökösök közül a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
A mértéke: a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
További feltétel, mint azt láttuk, hogy a vagyon a halálesetet megelőző 10 éven belül került ki a hagyatékból és a kötelesrészre jogosult a halál időpontját követő 5 éven belül érvényesítse az igényét. A kötelesrészi igényt azzal szemben kell előterjeszteni, aki az érintett juttatásból részesült.
A Ptk. külön nevesíti a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont, mint kötelesrészi igény alapját képező vagyont. Tehát az igény alapja a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása idején megállapított tiszta értéke, ebbe a kezelt vagyon későbbi hozamai nem tartoznak bele.
A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal szembeni kötelesrészi igények alól az a vagyon kivételt képez, amelyet a vagyonrendelő (örökhagyó) halálát megelőző 10 éven túl adott bizalmi vagyonkezelésbe. Amennyiben a vagyonelemek bizonyíthatóan több lépcsőben kerültek vagyonkezelésbe adásra, úgy csak azon vagyonelemek képeznek kivételt a kötelesrészi igények alól, amelyeket 10 éven túl adtak bizalmi vagyonkezelésbe.
Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adás és a halál időpontja között akár 8-9-10 év is eltelhet, sok esetben, pl. ingatlanok esetében akár a kötelesrészre jogosult, akár a kötelesrészért felelős fél számára méltánytalan helyzetet eredményezhet. Ezért mondja ki a Ptk. 7:80. § (2) bekezdése, hogy: „Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását” Ezzel a lehetőséggel tehát egyrészről a kötelesrészre jogosult másrészről a kötelesrész teljesítésért felelős fél, azaz jelen esetben elsősorban a hagyatékban részesülők, másodsorban a kötelezettek is élhetnek.
A törvényes örökösök közül csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.
Amennyiben az örökösi pozíció, avagy a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontját (pl. házasságkötés, gyermek születésének időpontja) megelőzően kerül valamely vagyonelem bizalmi vagyonkezelésbe, úgy az is mentes a kötelesrészi igények alól. A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
***
Többet is szeretne megtudni a témáról vagy érdeklik az örökhagyás lehetőségei? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni. Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy a generáció váltáshoz használt vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással.