Nyomás alatt az amerikai dollár?

Különböző médiajelentések szerint az orosz kormány pénteken megerősítette, hogy az úgynevezett BRICS-országok, amelyek Oroszország mellett Brazíliát, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magukban foglalják, új globális valutát akarnak létrehozni. Bár az Új Fejlesztési Bank (korábban BRICS Fejlesztési Bank) pénzügyi igazgatója, Leslie Maasdorp nemrég jelezte, hogy a csoportosulás közép- és hosszútávon egy ilyen globális valutát akar létrehozni, hivatalos megerősítés még nincs.

Ez azonban jövő augusztusra várható, amikor a BRICS-országok Dél-Afrikában tartják csúcstalálkozójukat. Végső soron az öt ország törekvései egyfajta „dollár mentesítés” kialakulását támasztják alá, ami jelenleg világszerte megfigyelhető. Hiszen a központi bankjaik 2022 közepe óta nagy mennyiségben vásárolnak aranyat – méghozzá rendkívül gyors ütemben. Feltételezhető, hogy a központi bankok így próbálják devizatartalékaikat kevésbé függővé tenni az amerikai dollár-tól. Kína és BRICS-partnerei az utóbbi időben szintén egyre inkább saját valutájukon, a renminbin keresztül folytatnak árutőzsdei kereskedelmet. 

Úgy tűnik, a BRICS-országok olyan valutát akarnak bevezetni, amelyet – a régmúlt időkben a dollárhoz hasonlóan – arany fedez. A BRICS-államok, ahogy azt már az elején leírtuk, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gazdaságainak szövetsége. A szövetség azért jött létre, mert az érintettek elégedetlenek voltak a fennálló USA által diktált világrenddel. Az öt ország összesen 3,27 milliárd embert egyesít, tehát a világ teljes lakosságának több mint 40 százalékát. A BRICS-országok összességében mintegy 56 billió dollár bruttó hazai termékkel (GDP) rendelkeznek.
Összehasonlításképpen: a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a GDP-je 2022-ben 25,5 billió dollárt tett ki.

A BRICS-országok megelőzik a G7-eket

Míg a nyugati partner, a G7-országok részesedése a világ GDP-jéből az 1980-as évek óta 50 százalékról mára 30 százalék körülire csökkent, addig a BRICS-országok részesedése az akkori tíz százalékról 2022-re 31,5 százalék körülire emelkedett. Ennek megfelelően a G7-országok már ma is lemaradásban vannak a BRICS-országokhoz képest. E számok fényében a BRICS-országok potenciális előretörését, bár természetesen ambiciózus, meglehetősen komolyan kell venni. Emellett legalább 19 további közép- és dél-amerikai, ázsiai és afrikai ország – köztük Algéria, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Indonézia, Irán, Thaiföld és Argenơna – a jelek szerint fontolgatja a BRICS-szövetséghez való csatlakozást, vagy már be is nyújtotta kérelmét.

Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerint a (jelenleg még) öt állam víziója, illetve reménye, hogy „a BRICS globális vezető szerepet fog betölteni egy olyan világban, amelyet a verseny, a geopolitikai feszültségek, az egyenlőtlenség és a bizonytalanság sújt”. Végső soron jelentősen korlátozni akarják az USA befolyását a nemzetközi kereskedelemben, így nem igazán meglepő, hogy egy saját világvalutával kapcsolatos megfontolások is felmerültek. De nemcsak a kereskedelemről és egyéb gazdaságpolitikai szempontokról van szó. A BRICS-országok például azt kifogásolják, hogy a nyugati kormányok rájuk akarják erőltetni liberális narratívájukat, és ezzel aláássák az egyes országok szuverenitását és a lakosság kulturális szokásait. Az országok nagyobb beleszólást követelnek az olyan nemzetközi szövetségekbe is, mint az ENSZ, az IMF (Nemzetközi Valutaalap) vagy a Világbank. A BRICS-országok terveit minden bizonnyal felgyorsították azok a szankciók is, amelyeket a „nyugati világ” az ukrajnai konfliktus során Oroszországgal szemben hozott.
Természetesen még nem tudni, hogyan fog alakulni ez a kérdés. Végül is nem feltételezhető, hogy az Egyesült Államok „harc nélkül” feladja vezető szerepét, és ezzel együtt a világvaluta kibocsátásával járó számos előnyt egy ország számára. Egy dolog azonban világos: az USA elsőbbsége omladozik.

BRICS tagállamok / Csatlakozni kívánó államok

BRICS államok GDP-je 2000-2028

Világgazdaság számokban: 2007 vs. 2050