Nincs hiba, megújult a hipa
Egységessé válik a helyi iparűzési adó (HIPA) alapjának egyszerűsített megállapítására vonatkozó módszer 2023. január 1-jétől. A korábban tárgyalt jogszabályváltozások között találkoztunk a helyi iparűzési adóval is, amelyek annak adóalapjának egyszerűsített meghatározását érintették. Korábban már előkerült a HIPA a telephely fogalmával (1. rész, 2. rész) kapcsolatban, most nézzük meg az új rendelkezéseket részletesebben.
Amikor a helyi adók egyik fajtájáról, a helyi iparűzési adóról (HIPA)beszélünk, akkor fontos tisztázni az alapfogalmakat. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). A helyi adókról szóló törvény rendelkezése szerint adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott
székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
A törvény meghatározása szerint telephely az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat.
Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg
- a 25 millió forintot,
- a 120 millió forintot (feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül)
(a továbbiakban az a) és b) alpont szerinti vállalkozó együtt: kisvállalkozó) az adóévi adó alapját az alábbiak szerint is megállapíthatja.
A kisvállalkozó a bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként
- 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
- 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
- 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – a kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg,
azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában bevétel alatt az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében az szja-törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a fentiek szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján
napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.
Az adóalap-megállapítás választását a kisvállalkozó az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, míg a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.
A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik. Mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját a fentiek szerint kívánja megállapítani.