Nemzetközi kitekintés: a trust jogi szabályozása Németországban
Az előző két részben (amelyeket itt és itt tudnak megnézni) a trust szabályokat érintő liechtensteini jogi környezetről beszélgettünk, amely során érintettük például a kezelt vagyont, a létesítő okirat tartalmát és fajtáit stb. A következő ország, ahol megnézzük a trust jogi szabályozását, Németország. A trust német verzióját Stiftungnak hívják, amely különlegessége, hogy nincs jogi személyisége, illetve nem azonos jelentésű a már korábban is többször tárgyalt UK trusttal.
A Stiftung:
A Stiftung alapformája jogi személy, amely a magánjog hatálya alá tartozik. Ennek a lényege – ahogyan már megismertük korábban -, hogy meghatározott célra jelölik ki a pénzügyi eszközöket, és egy olyan struktúrát hoznak létre, amely elősegíti ennek a célnak a megvalósulását. A Stiftung célját illetően igen rugalmas, ugyanis nem kell például jótékonysági célnak lennie, vagy a megjelölt cél által nem szükséges a közjó előmozdítását maga után vonnia. Gyakorlatilag minden olyan cél elfogadható, amely nem ellentétes jogszabállyal.
Mivel a Stiftunggal szemben támasztott formai követelmények meglehetősen rugalmatlanok (pl.: annak az illetékes hatóság jóváhagyása kell, ahol szeretnénk létrehozni), új, rugalmasabb formák kifejlesztése volt indokolt, amely azonban már jogi személyiség nélküli. Ha valaki vagyonkezelőként jár el, köteles a létrehozó által meghatározott célt követni és a pénzeszközöket e személy érdekében kezelni. Ezt a konstrukciót Treuhandstiftungnak hívják.
Ez a forma közkedvelt a gyakorlatban, mivel nem kell ragaszkodni a német Polgári Törvénykönyv olykor nehézkes követelményeihez. Nem kell bizonyítani például, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközök elegendőek-e a trust céljának eléréséhez, és hogy a szervezeti felépítés ebből a szempontból megfelelő-e. Mindazonáltal a Treuhandstiftung, a vonatkozó rendelkezések szerint, ugyanolyan adókedvezményeket vehet igénybe, mint a Stiftung. Ahol azonban gyors megoldásra van szükség, a Treuhandstiftung a vonzóbb, mert szinte minden „forgatókönyvre” alkalmazható.
Itt láthatunk egy érdekes dolgot, amivel eddig még nem találkoztunk. Mind a magyar, mind pedig a liechtensteini trustok esetében láthattuk, hogy a kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő vagyonától. Itt viszont más a helyzet.
A Treuhandstiftungot létrehozó szerződéseket gondosan és figyelmesen kell elkészíteni, mivel – a Stiftungtól eltérően – a vagyonkezelésbe adott eszközök jogilag nem különülnek el, hanem a vagyonkezelő tulajdonába kerülnek.
Ezért olyan vagyonvédelmi rendelkezésekre van szükség, amelyek garanciául szolgálnak arra a helyzetre, amikor a vagyonrendelő vagy a vagyonkezelő fizetésképtelenné válik, és így a vagyon harmadik felek követeléseinek tárgyává válik.
A Stiftung további típusai példálózó jelleggel:
1. Közjogi Stiftung
A Stiftungot közjogi jogi személy (pl.: állam) hozza létre.
2. Egyházi Stiftung
Klerikális célból hozzák létre és szervezetileg egy egyházhoz áll közel.
3. Közösségi Stiftung
Ez az 1. pontban említett közjogi Stiftung egyik altípusa, azzal a különbséggel, hogy egy közösségi jogalany – például egy város – hozza létre vagy kezeli a Stiftungot.
4. Jótékonysági Stiftung
Ez egy magánjogi Stiftung, amelyet jótékonysági célból hoznak létre. Az ilyenek bizonyos kedvezményeket is kapnak, általában alacsonyabb adók formájában.
5. Családi Stiftung
Ennek elsődleges célja a családi vagyon megvédése. A Stiftung ezen formája nem élvez adójogi kedvezményeket, azonban a családi vagyon egybetartásához közkedvelt megoldás Németországban a vagyonosabb családok körében.
Forrás:
Kaplan, Alon. Trusts in Prime Jurisdictions. Available from: VitalSource Bookshelf, (5th Edition). Ingram Publisher Services UK- Academic, 2019.