MTI cikkei: Ciprusi bankválság

Moszkva, március 28., csütörtök (MTI) – Négy hónapja először gyengült szerdán a rubel a dollárhoz képest – írta a Vedomosztyi című orosz napilap csütörtökön.

    A ciprusiak miatt összeomlott a rubel – ezzel a címmel számolt be a befolyásos orosz üzleti-politikai napilap az orosz pénzpiacon uralkodó hangulatról és a krízis hatásáról.          Szerdán 1 dollár 31,05 rubelt ért, ami körülbelül 240 forintnak felel meg. Utoljára tavaly novemberben haladta meg a 31 rubelt a dollár árfolyama az orosz pénzpiacon. Akkor 1 dollár 31,175 rubelig erősödött.     A moszkvai tőzsde csütörtöki nyitásakor a dollár ára némileg változott: négy kopejkával kevesebbe került, így 31 rubelt ért.    

Andrej Dirgin, a Forex klub elemző osztályának vezetője szerint az erősödő ciprusi gazdasági és olasz politikai válság is érezteti hatását Oroszországban is. Andrej Klepacs orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes a héten közölte, hogy az Oroszországból várható tőkekiáramlás az idén nagyobb lehet az előre jelzett mértéknél, azaz meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. A Prime orosz gazdasági hírügynökség szerint a miniszter az okok között a ciprusi válságot is említette.  Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a Rosszija 24 állami televíziónak nyilatkozva ugyanakkor azt fejtegette, a ciprusi bankrendszer válsága szerinte arra bírja az orosz befektetőket, hogy belássák: a  törvényes keretek között végrehajtott hazai pénzügyi műveletek előnyösebbek számukra.

 London, 2013. március 28., csütörtök (MTI) – A Moody’s Investors Service megítélése szerint növekszik annak a kockázata, hogy Ciprus távozni kényszerül az euróövezetből.

    A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, szerda éjjel Londonban bejelentette, hogy e kockázat miatt „Caa2” szintre, mélyen a spekulatív kategóriába süllyesztette azt a legfelső adósosztályzati határt, amely ezentúl a ciprusi gazdaságban honos bármely adósságkibocsátó számára a cég besorolási listáján megadható. A „Caa2” – más hitelminősítők módszertanában „CCC”-nek megfelelő – osztályzat rendkívüli adóskockázatokra figyelmezteti a befektetőket.     Az euróövezeti tagországokra – Görögország és immár Ciprus kivételével – a nemzetközi hitelminősítők rendre a lehető legmagasabb, „AAA/Aaa” besorolási plafont tartják érvényben, tükrözve azt a megítélést, hogy az euróövezeten belül elhanyagolható a konvertibilitási és tőkeáramlási korlátozások kockázata.    

A ciprusi osztályzati plafon rontásához fűzött szerda éjjeli londoni elemzésében a Moody’s közölte: jelentős annak a kockázata, hogy Ciprus távozik az euróövezetből, bár a cégnek nem ez a fejlemény a központi előrejelzési forgatókönyve.     A két legnagyobb ciprusi bank átstrukturálása és a tőkekorlátozások bevezetése nyomán azonban még tovább nőhet a ciprusi eurótagság megszűnésének kockázata – áll a Moody’s elemzésében.     A hitelminősítő szerint, ha Ciprus távozik a valutaunióból, az nagy veszteségeket okozna a befektetőknek, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a ciprusi hazai szuverén és magánadósságokat át kell denominálni az új hazai valutára.     A Moody’s megítélése szerint Ciprus eurótagságának megszűnése emellett további súlyos felfordulást idézne elő a ciprusi bankrendszerben és heveny reálgazdasági következményekkel is járna.  

   A Moody’s szerda éjjeli lépése előtt egy nappal egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is hasonló intézkedést jelentett be Londonban Ciprussal kapcsolatban. A Fitch közölte, hogy az euróövezeti tagoknak kijáró, lehetséges legjobb, „AAA” besorolási plafont Ciprus esetében „B”-re rontotta. A cég indoklása szerint ugyanis e legfelső osztályzati határ fenntartásának alapja az, hogy tilos a tőkeáramlás korlátozása az euróövezeten belül, márpedig a Fitch Ratings megítélése szerint a múlt hét óta tartó ciprusi bankzárlat és a betétátutalások korlátozásának valószínű folytatódása tényszerűen tőkekorlátozásnak minősül.    

A Fitch egyben negatív felülvizsgálat alá vette Ciprus jelenleg is mélyen spekulatív, „B” szintű államadós-besorolását, azzal a véleményével indokolva ezt a lépést, hogy a ciprusi bankszektor rendszerszintű csődjéből eredő sokkhatás várhatóan súlyos következményekkel jár a ciprusi gazdaságra.     Más nagy londoni házak várakozása szerint e sokk valószínűleg depresszióhoz közeli állapotokat fog előidézni a ciprusi gazdaságban.     A egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics a ciprusi fejleményekről e héten összeállított helyzetértékelésében felidézte, hogy Izland hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült.     Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanást – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

London, 2013. március 27., szerda (MTI) – Ciprus megmutatta, hogy még a legkisebb eurógazdaságok is képesek megingatni az egész valutauniót, és nem lenne meglepő, ha több más kis euróövezeti tagország, például Szlovénia, Szlovákia vagy Málta is „sorra kerülne” – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

    Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul, de Málta és Luxemburg is sebezhető a helyi bankrendszerek mérete miatt.     Szlovénia esetében máris egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek – hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.

Brüsszel, 2013. március 26., kedd (MTI) – Ciprus esete egyedi, és a mediterrán szigetország számára kidolgozott megállapodás nem teremt precedenst – jelentette ki kedden az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős szóvivője, Chantal Hughes.

    Michel Barnier uniós biztos szóvivője Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az Eurócsoport vezetőjének hétfőn megjelent, majd pontosított kijelentésére reagált, miszerint a ciprusi megoldás mintaként szolgálhat a bankmentéshez az eurózóna más országaiban is.     „A szigetország rendkívüli helyzetbe került, amire megoldást kellett találni, és úgy gondoljuk, hogy sikerült megtalálni a jó megoldást (…), de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a tökéletes modell, vagy egy minta, amelyet bármikor újra fel lehet használni” – hangoztatta a szóvivő.     Kitért arra, hogy a bankunió megvalósulásával ez a helyzet nem ismétlődhet majd meg, feláll ugyanis a közös bankfelügyelet, a bankokra vonatkozó új előírásoknak köszönhetően pedig a pénzintézetek sokkal „ellenállóbbak, erősebbek és szilárdabbak” lesznek.

A szóvivő kiemelte, hogy ezek az új szabályok a bizottság értelmezésében teljes eszköztárat nyújtanak és világos útmutatást adnak majd, hogy megelőzhetőek legyenek a gazdasági sokkot okozó bankcsődök, időben be lehessen avatkozni, vagy szükség esetén szanálni lehessen egy pénzintézetet.     A bankmentésre és -szanálásra vonatkozó újságírói kérdésre Hughes úgy nyilatkozott, hogy annak lehetséges módja a bizottság jelenlegi javaslata szerint az úgynevezett „bail-in”, a hitelezői veszteségmegosztás, amelynek keretében a részvényesek befektetéseiből és kötvényesek követeléseiből oldanák meg a bajba jutott bank feltőkésítését.     „Szeretném ugyanakkor egyértelműen világossá tenni, hogy nem fordulhat elő az, hogy a veszteségmegosztásba a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket is bevonják, ez sem most, sem a jövőben nem történhet meg” – szögezte le a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője.    

Chantal Hughes ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a nem biztosított, 100 ezer eurót meghaladó betétek tulajdonosai végső soron veszteségeket legyenek kénytelenek elszenvedni, ha egy bank bajba kerül. Világos szabályok vonatkoznak majd a követelések rangsorolására, hierarchiájára, és ez nem zárja ki, hogy a 100 ezer eurónál nagyobb betétek is azok közé az eszközök közé kerüljenek, amelyek bevonhatók a veszteségmegosztásba – fejtette ki a szóvivő.     Dijsselbloem hétfőn arról is beszélt: elkerülhető lesz, hogy a bankokat az eurózóna közös mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával tőkésítsék fel. Mind Chantal Hughes, mind Simon O’Connor, a monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős finn uniós biztos, Olli Rehn szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a bizottság azon dolgozik, hogy ez a lehetőség a megfelelő szabályok alkalmazásával megnyíljon, ami azonban nem jelenti azt, hogy igénybe is kell venni.

Forrás: www.mti.hu