Hozzunk létre alapítványt! Jó, de milyet?

A magyar jogrendszer az utóbbi években jelentősen átalakította az alapítványokra vonatkozó szabályozást, különösen a magáncélú alapítványok és a vagyonkezelő alapítványok tekintetében. Ezek a jogintézmények ma már nemcsak közérdekű célok szolgálatára, hanem magánvagyonok hatékony strukturálására, megőrzésére és kezelésére is alkalmasak. Jelen cikk a két alapítványi forma főbb jellemzőit hasonlítja össze a létrehozás feltételei, a működés, a vagyonvédelmi funkciók és az adózás szempontjából.

Alapítás feltételei

Magánalapítvány

A magánalapítvány létrehozását a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) teszi lehetővé, amely az alapítványi szabályozást jelentősen liberalizálta a korábbi jogi feltételrendszerhez hoz képest. Míg a régi Ptk. szerint alapítványt csak tartós közérdekű célra lehetett alapítani, az új szabályozás már magáncélú alapítványokat is elismer, bizonyos korlátozásokkal.

Főbb alapítási feltételek:

• Nincs kötelező minimum vagyon (ellentétben a vagyonkezelő alapítvánnyal).
• Magánszemélyek alapíthatják.
• Az alapító és hozzátartozói csak szűk körben lehetnek kedvezményezettek: például, ha az alapítvány célja az alapító vagy hozzátartozó tudományos, művészeti alkotásainak gondozása, vagy a hozzátartozók ápolása, tanulmányainak támogatása, stb.
• Közérdekű cél nem szükséges.

Vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítvány létrehozását a 2019. évi XIII. (Vatv.) törvény szabályozza, amely kifejezetten e jogintézmény sajátosságaira lett kialakítva. E forma sokkal strukturáltabb és szigorúbb szabályokhoz kötött.

Főbb alapítási feltételek:

• Kötelező minimum vagyon: legalább 600 millió forint induló tőke.
• Alapításkor a vagyon rendelkezésre bocsátása kötelező.
• Az alapító okiratban részletesen fel kell tüntetni a vagyontárgyakat.
• Az alapítói jogokat az alapító, a kuratórium vagy egy vagyonellenőr gyakorolhatja. Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg.
• Létrehozható közérdekű és magáncélú formában is.
• Vagyonkezelő alapítványt lehet eleve vagyonkezelő alapítványként létrehozni, vagy a nem így létrehozott alapítvány módosításával is vagyonkezelő alapítvánnyá válhat, a bíróság ezt a minőséget a nyilvántartásában feltünteti.

Működés és szervezeti szabályok

Magánalapítvány

• A kuratórium létszáma: minimum három fő.
• A kuratórium tagjai nem lehetnek a kedvezményezettek vagy azok közeli hozzátartozói (szűkített kivételekkel).
• Felügyelőbizottság nem kötelező.
• Általános alapítványi szabályok alkalmazandók, a szervezeti és működési szabályok szabadabban alakíthatók.
• Az alapítvány megszűnésére a Ptk. szabályai vonatkoznak, az alapítói vagyont meghaladó vagyon nem kerülhet vissza az alapítóhoz.

Vagyonkezelő alapítvány

• Kuratórium: magáncél esetén nincs minimális létszám, tehát akár egyszemélyi kurátor is lehet a vagyonkezelő alapítvány képviselője ilyen esetben, közérdekű cél esetén legalább öt fő szükséges. A magáncélú vagyonkezelő alapítvány egyszemélyi képviselettel sokban hasonlóvá válik a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyhoz – és nem csak ebben a tekintetben.
• Az alapító, hozzátartozói, sőt a kedvezményezettek is lehetnek kuratóriumi tagok.
• Kötelező a felügyelőbizottság, de magáncélú alapítványnál ez kiváltható alapítványi vagyonellenőrrel.
• Kötelező állandó könyvvizsgáló megbízása.
• Az alapítvány vagyonellenőre független ellenőrző szervként folyamatosan felügyeli a vagyongazdálkodást és a jogszerű működést.
• A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok visszahívása könnyebben lehetséges, mint a magánalapítványok esetén.
• Az alapítói jogok átruházhatók vagy örökíthetők. Az alapítói jogok átruházása esetén a kurátor, vagy maga a vagyonkezelő alapítvány gyakorolja az átruházott alapítói jogokat, de magáncélú vagyonkezelő alapítvány esetében akár vagyonellenőrre is átruházhatóak ezek. A halál esetén történő jogátszállás esetén általában az alapítvány maga lesz a jogosult a jogok gyakorlására. E jogátszállások alapja mindig írásos rendelkezés alapján történik. A fentiek alapján látható, hogy a vagyonkezelő alapítvány élettartama alatt az alapító leválhatnak az alapítvány további működéséről és a vagyonkezelés feladatok kizárólag a kuratórium / vagyonellenőr / alapítvány feladata marad.

Vagyonvédelmi funkciók

Magánalapítvány

• Alapvetően alkalmas vagyon elkülönítésére, de a Ptk. által megszabott szűk kedvezményezetti kör miatt korlátozottan használható kifejezetten családi vagyonvédelemre.
• A vagyon elválik az alapító személyétől, így a vagyon védelem alá kerül a magánjogi hitelezőkkel szemben is.
• Az alapítvány megszűnése esetén a visszajuttatható vagyon mértéke korlátozott.

Vagyonkezelő alapítvány

• Kifejezetten alkalmas vagyonvédelmi és generációkon átívelő vagyonkezelési célokra.
• A kedvezményezettek és az alapító is széles körben lehetnek jogosultak az alapítvány juttatásaira.
• A vagyon kezelése professzionális, elkülönített struktúrában történik.
• Az alapító vagyonát jogilag teljesen elválasztja a saját vagyonától, de a szervezeti szabályok miatt jelentős befolyása fennmaradhat.
• Az alapítvány megszűnése esetén az alapító vagy örökösei a vagyont akár a kezdeti hozzájárulásukat meghaladó mértékben is visszakaphatják.

Adózási szempontok

Magánalapítvány

• A személyi jövedelemadó (SZJA) törvény külön nevesíti.
• A magánalapítvány által adott juttatás kedvezményezett részére jövedelemként adózik, a magánalapítvány nem élvez külön adókedvezményt.
• A magánalapítvány maga társasági adó (TAO) alany, nincs automatikusan kedvezményes adózása.
• Nem élvez ÁFA mentességet, ha gazdasági tevékenységet is végez.

Vagyonkezelő alapítvány

• Az adózási szabályok kedvezőbbek.
• A kedvezményezett által kapott vagyoni juttatás nem feltétlenül adóköteles, ha a vagyonkezelő alapítvány nem közérdekű.
• Az alapító által juttatott vagyon után a vagyonkezelő alapítvány nem fizet illetéket.
• A vagyonkezelő alapítvány adóalanya lehet a társasági adónak, de bizonyos esetekben adómentességet élvezhet.
• Közérdekű célú vagyonkezelő alapítvány esetén további adókedvezmények érhetők el.

Összegzés

Mindkét jogintézmény szerepe fontos a magánvagyon kezelésében, de a magánalapítvány inkább speciális, szűk célokra, míg a vagyonkezelő alapítvány szélesebb körű családi, üzleti, generációs vagyonstruktúrák kialakítására és hosszú távú vagyonvédelemre lett optimalizálva. A választás során mindenképp célszerű jogi és adószakértő bevonása, hiszen a konstrukciók eltérő szabályai jelentős hatással lehetnek a vagyonkezelési stratégiára és az érintettek adóterhelésére.

***

Érdekli a családi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelési szerződések hatékony megoldásai? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni! Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy más vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Egyeztessen időpontot tanácsadó kollegánkkal néhány kattintással.  A bejegyzés tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.