Legnagyobb félelmünk: a bírságok
A mai blogbejegyzésünk adójogi cikkében a bírságokról és a vonatkozó fogalmakról fogunk beszélgetni. Sok-sok kifejezés van ezen a területen is, amivel a hétköznapokban találkozunk, sőt, rosszabb esetben elszenvedői is vagyunk egy-egy bírságnak, de a megannyi jogszabályi hivatkozás között nem könnyű kiismerni magunkat. Miért kaptunk bírságot? Miért ekkora összeg lett? Mi a különbség az adóbírság és a mulasztási bírság között?
Az alábbi fogalmakkal azért ismerkedünk meg elsősorban, hogy a későbbiekben ismertetett adózói minősítésekben felsorolt előnyöket és hátrányokat minél jobban meg tudjuk érteni.
Adóbírság
Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés 50 %-a (Art. 215. §).
Mértéke az adóhiány 200 %-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Itt ismerkedjünk is meg a feltételes adóbírság kedvezményével, melynek értelmében, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.
Adóhiány
Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették (Art. 217. §). Az adókülönbözet 2.000.000 Ft abban az esetben, ha 5.000.000 Ft-ot kellett volna megfizetnünk pl. társasági adóként 05.31-ig, de mi csak 3.000.000 Ft-ot fizettünk be az esedékesség időpontjáig. A 1. pont alapján a 2.000.000 Ft után kell megfizetnünk az adóbírságot, ami 1.000.000 Ft, továbbá értelemszerűen az adóhiányt is be kell fizetnünk, ami pedig 2.000.000 Ft.
Mulasztási bírság
Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót 200.000 Ft-ig, nem természetes személy adózót 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja (Art. 220. §).
Mulasztási bírság az adóbírság megállapítása mellett is alkalmazható. Néhány példa a mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatban: adószám nélkül folytatunk adóköteles tevékenységet, vagy a már tárgyalt beszámolót nem helyezzük letétbe és nem tesszük közzé, de mulasztási bírság kerül megállapításra akkor is, ha megsértjük a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségünket. Ha a tényállások külön-külön is megvalósulnak, akkor helye van egy határozatban több tényállás miatt is bírság kiszabására.
Késedelmi pótlék
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól (mint kezdőnaptól) késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része (Art. 206. § és 209. §). A késedelmi pótlék nem pótlékolódik, valamint az 5.000 Ft-ot el nem érő késedelmi pótlékot nem írják elő. Pl. a társasági adót nem fizetjük be határidőre (05.31.), hanem csak augusztus 31-én. Egyik korábbi cikkünkben példát is hoztunk a késedelmi pótlékra, sőt, megnéztük a késedelmi kamatot is.
Önellenőrzési pótlék
Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része (Art. 212. §).
Eljárási bírság
Ha az adózó vagy az adózónak nem minősülő személy az eljárást akadályozza, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként 10.000 Ft, legmagasabb összege természetes személy esetén 500.000 Ft, nem természetes személy esetén 1.000.000 Ft (Air. 69. §). Hozzuk példának a korábban tárgyalt jogkövetési vizsgálatot. Ha a vizsgálat során kapunk egy hiánypótlásra felhívó végzést, amelyben 3 munkanapunk van dokumentumok beküldésére és ezt a kötelezettségünket nem teljesítjük, akkor eljárási bírsággal sújthatnak minket.
Adóteljesítmény
Az adóteljesítmény értékét az adóteljesítmény-elemek egy évre vetített átlagának összegeként kell kiszámítani. Aki esetleg szeretne jobban elmerülni a témában, itt megteheti: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól 96-99. §. Kiemelendő rész, hogy az adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.
Források:
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.)
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)
- 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól (Rendelet)