Külföldről is származik jövedelme? Ezeket érdemes ilyenkor tudni – 2. rész

A cikksorozatunk következő részében a külföldről származó jövedelemmel kapcsolatos további részletszabályokat tekintjük át. Milyen rendelkezéseket kell figyelembe venni? Mi a helyzet a bevallások benyújtásával? Egyáltalán hova kell fizetni az adót? Mai alkalommal a jövedelemtípusok és adózásuk felé vesszük az irányt és megnézzük a nem önálló munkát, a vállalkozói nyereséget és az osztalékot. Cikksorozatunk első részét ide kattintva érhetik el.

1. Nem önálló munka

A nem önálló munka fogalmát az Egyezmények nem határozzák meg, így azt az adott államok belső joga alapján kell megállapítani.  Külföldön végzett munkánál, a nem önálló munka fogalmát pedig a külföldi állam határozza meg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 24. § (1) bekezdése részletezi a nem önálló tevékenység típusait:

• a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
• az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység,
• nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• az országgyűlési képviselői tevékenység,
• a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint
• az állami projektértékelői jogviszony.

Ahogy látjuk, idetartozik a munkaviszonyból származó jövedelem, de idetartozhatnak azok a megbízási jogviszonyok is, amelyek tartalmukban közelítenek a munkaviszonyhoz (például a felelősségi viszonyok, a megbízó közvetlen utasítási joga, vagy a munkavégzés helye alapján).

Nem csupán a pénzbeli járandóságok tartoznak ide, hanem magában foglalja a munkaviszonyhoz kötődő természetben adott juttatásokat is (pl.: béren kívüli juttatások).

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 4. pontja szerint a jövedelemszerzés helye:

• nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam, ha azonban a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg, akkor az alábbiak az irányadók:
  • ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
  • a előző alpontba nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;
  • az előző  alponttól eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;

Az Egyezmények előírásai szerint a magánszemély nem illetősége szerinti államban végzett, nem önálló munkából származó jövedelme főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik.

Azaz a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban adóköteles.

A főszabály alól kivétel a rövid távú kiküldetés, azonban ennek részleteit egy külön cikkben fogjuk megismerni és tárgyalni.

A művészek és sportolók személyesen végzett tevékenységéből származó jövedelme csak a tevékenység helye szerinti államban adóztatható. Előadóművésznek minősül:

• Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,
• Színész, bábművész,
• Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,
• Cirkuszi és hasonló előadóművész, és
• Segédszínész, statiszta.

2. Vállalkozási nyereség és a szabad foglalkozásból származó jövedelemre

A szabad foglalkozás általában magában foglalja az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek és fogorvosok önálló tevékenységét. A vállalkozási nyereség, és a szabad foglalkozásból származó jövedelem főszabály szerint

csak a magánszemély, vállalkozás illetősége szerinti államban adóztatható.

A főszabály alól kivétel, ha a személynek a tevékenységének kifejtéséhez a másik szerződő államban telephelye (állandó berendezése) van, azonban ezzel a témakörrel is külön foglalkozunk a jövőben. Ahogy fentebb is már megtudtuk, azönálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam a jövedelemszerzés helye, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam.

3. Osztalék

Az osztalékkal kapcsolatban a magánszemélynek általában mindkét államban adókötelezettsége van. A magyar illetőségű magánszemélynek fizetett osztalék főszabály szerint Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az osztalék, az osztalék forrása szerinti államban is, jellemzően 10 vagy 15 százalékig megadóztatható.

A külföldön megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból a magánszemély levonhatja.