Krokodil Trustee, avagy gondolatok az ausztrál trust-ról



Habár elterjedt sztereotípia, hogy Ausztráliában minden meg akarja ölni az embert, találunk olyan „teremtményeket” is, amelyek kifejezetten hasznosak egy generációváltás során, például egy ausztrál trust. Folytatva a nemzetközi kitekintésünket, a következőkben megnézzük az equity law szerepét, a felmentési jogot, amikor egy hitelező is képbe kerül, valamint a vagyonkezelő kötelezettségeit.

Ausztrália trustra vonatkozó alapok Angliából származnak, ahol az ún. méltányosság (equity) a common law merevsége következtében alakult ki. Ausztráliában minden államnak és területnek megvan a maga vagyonkezelői törvénye, amely általában kiegészíti a méltányosság szabályait. A már sokat tárgyalt trust Angliában a nemzedékek közötti vagyonátadás koordinálásának eszközeként használják, és ez Ausztráliában sincs máshogy.

Az ausztrál trust

Ausztráliában a trust nem különálló jogi személy, és a vonatkozó adójogszabályok értelmében nem is feltétlenül adóalany.

A trust inkább egy kapcsolatot, jogviszonyt ír le, nem pedig egy entitást, szervezetet.

A vagyonkezelők és a kedvezményezettek közötti kapcsolat bizalmi jellegű, amely értelemszerűen megköveteli a vagyonkezelő megbízhatóságát. Annak érdekében, hogy a vagyonkezelők megfelelően járjanak el ezen tisztségükben, az equity számos eszközt dolgozott ki, melyek pl.:

  • a konfliktusok és
  • a jogosulatlan haszonszerzést elkerülésének kötelezettsége.

E vagyonkezelői feladatokon túlmenően a vagyonkezelőkre különféle nem-bizalmi feladatokat is bíznak a trustban lévő kezelt vagyon megfelelő kezelésének biztosítása érdekében, pl.:

  • kötelességük a vagyontárgyat a felügyeletük és ellenőrzésük alá vonni;
  • befektetési kötelezettség; és
  • gondoskodási kötelezettség.

A vagyonkezelő hitelezőinek nincs közvetlen igényük a kezelt vagyonra, és általában nem kérhetik a vagyonkezelői tartozások kielégítését ezen vagyonelemekből. Amennyiben adósság keletkezik, a vagyonkezelő kétféle eszközt tud alkalmazni:

  • felmentési jog; vagy
  • visszatérítési jog.

A vagyonkezelő nem tartozik felelősséggel olyan tartozásokért vagy egyéb terhekért, amelyek feladatai megfelelő végrehajtásából erednek.

A két jog csak az időzítésben tér el egymástól. Ha a vagyonkezelő feladatai teljesítése során a trustnak adósságai merülnek fel, akkor ezeket a tartozásokat a kezelt vagyonból lehet kielégíteni, a vagyonkezelőnek joga van „felmenteni” egy vagy több kezelt vagyonelemet a tartozás kielégítésére. Alternatív megoldásként a vagyonkezelő saját személyes vagyonát is felhasználhatja az adósság kielégítésére, és visszatérítést kérhet a kezelt vagyonból.

Vagyis, a hitelezők a vagyonkezelő jogainak átruházásával is hozzáférhetnek a trust vagyonelemeihez.

Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a harmadik felek bizalmi eszközökhöz való hozzáférése közvetett és korlátozott csupán. Az átruházás csak akkor lehetséges, ha a vagyonkezelő ténylegesen rendelkezik a vonatkozó felmentési és visszatérítési jogokkal. Ebből a szempontból három körülmény érdemel külön említést.

  1. Először is, a trustot létrehozó okirat megfoszthatja vagy korlátozhatja a visszatérítéshez vagy a felmentéshez való jogot.
  2. Másodszor, azokra az adósságokra, amelyek nem a vagyonkezelői tisztség feladatainak teljesítése során keletkeztek, nem lehet használni az említett jogokat. Vagyis a hitelezők annak ellenére, hogy rendelkeznek jogcímmel,

nem használhatják azt a trust vagyontárgyaival szemben a vagyonkezelő személyes tartozásainak kielégítése érdekében.

Harmadszor, ha a tartozások vagy egyéb kötelezettségek nem a rendelkezéseknek megfelelően keletkeztek, a vagyonkezelő nem jogosult visszatérítésre vagy felmentésre.