Kriptovalutát adott el és vásárolt? Ezekre érdemes odafigyelni
Sokáig a jogalkotó sem tudott mit kezdeni ezzel a rohamosan fejlődő jelenséggel, azonban 2022. januárjától tisztázva lettek az ezzel kapcsolatos adózási kérdések. Az első hangzásra bonyolult blockchain rendszeren alapuló kriptovaluták (pl.: bitcoin, ethereum), második olvasatra sem tűnnek túl barátságosnak, azonban a rendszer felhasználhatósága elképesztő lehetőségeket rejt magában, így érdemes vele foglalkozni.
Mindenekelőtt, fontos látni, hogy a kriptovaluta nem hivatalos fizetőeszköz, ugyanis a kibocsátója nem központi szervezet. Az már más kérdés, hogy így kezelik és használják is emberek, illetve biztosan mindenki hallotta El Salvador történetét, melyben az ország törvényes fizetőeszközzé tette a bitcoint, de akár egy Teslát is vehetünk bitcoinért.
A NAV álláspontja a témával kapcsolatban, hogy a „bitcoin (mint kriptovaluta) olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet vásárlás esetén követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség. Ez a meghatározás számos értékes fogalmat, kérdést rejt magában.
Hogyan adózott eddig?
Az adómértékeket most hanyagolva, fontosabb gondolat az, hogy az új szabályozásig:
- azokat a bevételeket, amelyek kriptovaluta bányászatól származtak: magánszemélyek önálló tevékenységéből származó jövedelemnek minősült és ennek megfelelően voltak adóztatva;
- a nyereséget, amely az adás-vételből származott, pedig: az egyéb jövedelem kategóriába tartoztak és ennek szabályai szerint kellett adóznia.
Hogyan adózik ezt követően?
A nyereség után a magánszemélyeknek 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük akkor, amikor a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből. (jelentősen alacsonyabb a korábbi adómértékekhez képest) Ez azt jelenti, hogy 15% adót kell fizetni utána, ha hagyományos pénzre lett átváltva, vagy pedig bármilyen más értékre váltották át, nevezetesen, fizettünk vele egy finom vacsorát.
Érvényesíthetők-e adókedvezmények?
Nem érvényesíthetők, és a kedvező szabályok csak a bárki számára elérhető ügyletek esetében alkalmazhatók, a zártkörű tranzakcióknál nem.
Összefoglalva:
a kriptoeszközök után a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol.
Mi után nem kell adózni?
Például, nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a minimálbér 10%, vagyis 20 000 forint. De akkor sem kell adózni, ha az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.
Adókiegyenlítés alkalmazható, ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét.
Felhasznált források:
https://nav.gov.hu/ado/szja/uj-szabalyok-alapjan-adoznak-a-kriptovaluta-ugyletek
https://nav.gov.hu/ado/szja/a-kriptougyletek-jovedelmenek-adozasa