Kötelesrészi Igények Megítélése A Bizalmi Vagyonkezelés Szempontjából – 1. rész

A bizalmi vagyonkezelés és a kötelesrészi igények összeütközése általában öröklési helyzetben áll elő és abból eredeztethető, hogy az örökhagyó életében, vagy végrendelettel bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon nem része a hagyatéknak.  

A kötelesrész szempontjából a Ptk. legfontosabb rendelkezései az alábbiak:  

7:75. § [Kötelesrészre jogosultak] „Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.”  

7:80. § [A kötelesrész alapja] (1) „A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány). 

7:82. § [A kötelesrész mértéke] „Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.” 

A jogalkotó a Ptk. hatálybalépésekor nem foglalkozott annak a kérdésnek a megítélésével, hogy a kötelesrészi igények szempontjából a bizalmi vagyonkezelés ingyenes vagy visszterhes elidegenítésnek (adománynak) számít-e, a gyakorlat azonban hamar rákényszerítette erre. Emiatt a Ptk. 2017. évi LXI. törvénnyel történt kiegészítése, a Ptk. – fent idézett – 7:80. § (1) bekezdését oly módon módosította, hogy abba most már beemelte a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont (illetve annak értékét) is, mint ingyenes adományt.

Érdekesség, hogy bár a Ptk. jelenleg a kötelesrészi rendelkezéseknél tartalmazza a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kapcsán annak ingyenes juttatásként történő besorolását, ez csak a kötelesrész esetére értelmezhető. Más ptk-beli rendelkezésekre vonatkoztatva – pl. hitelezővédelmi szempontból – a jogalkotó nem mondja ki a vagyonrendelés ingyenes adomány jellegét.

A fentieken túl osztom azt a szakirodalmi álláspontot, miszerint az öröklési helyzetben a kezelt vagyon tőkerésze az, amely a kötelesrészi igény tekintetében – mint ingyenes adomány – figyelembe vehető, de a kezelt vagyon hozamai tekintetében ez a már nem áll fenn amiatt, hogy az ingyenes adomány juttatáskori tiszta értékét kell figyelembe venni a hagyaték tiszta értékének kiszámítása során, ebbe pedig a kezelt vagyon hozamai nem tartoznak bele.  

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal szembeni kötelesrészi igények alól az a vagyon kivételt képez, amelyet a vagyonrendelő (örökhagyó) halálát megelőző 10 éven túl adott bizalmi vagyonkezelésbe.  Amennyiben a vagyonelemek bizonyíthatóan több lépcsőben kerültek vagyonkezelésbe adásra, úgy csak azon vagyonelemek képeznek kivételt a kötelesrészi igények alól, amelyeket 10 éven túl adtak bizalmi vagyonkezelésbe.  

A kötelesrészi igények esetén a hagyaték tiszta értékéhez hozzá kell adni a kezelt vagyonba adott vagyonelemek juttatáskori értékét. Tehát míg a hagyaték egyéb tárgyainál a hagyaték megnyílásának időpontjában (azaz a halál időpontjában) meglévő érték a mérvadó, a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek értéke esetén a bizalmi vagyonkezelés időpontjában számított érték az irányadó.

Ez – tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adás és a halál időpontja között akár 8-9-10 év is eltelhet – sok esetben pl. ingatlanok esetében akár a kötelesrészre jogosult, akár a kötelesrészért felelős fél számára méltánytalan helyzetet eredményezhet. Ezért mondja ki a Ptk. 7:80. § (2) bekezdése, hogy: „Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását” Ezzel a lehetőséggel tehát egyrészről a kötelesrészre jogosult másrészről a kötelesrész teljesítésért felelős fél, azaz jelen esetben elsősorban a hagyatékban részesülők, másodsorban a kötelezettek is élhetnek.  

Amennyiben az örökösi pozíció, avagy a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontját (pl. házasságkötés, gyermek születésének időpontja) megelőzően kerül valamely vagyonelem bizalmi vagyonkezelésbe, úgy az is mentes a kötelesrészi igények alól. A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.