Kitörés az ördögi körből, avagy a többségében külföldi tulajdonosú cégek bankszámlanyitási alternatívái

 

A cikk címében említett ördögi kör problémáját egy előző cikkben (Ördögi körben a külföldi tulajdonú cégek, avagy egy diszkriminatív banki gyakorlat veszélyei) már kifejtettem, ez a mostani írás a lehetséges megoldás irányába próbál kitekinteni. 
A Probléma  

Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a többségében külföldi tulajdonossal rendelkező társaságok ma Magyarországon gyakran szembesülnek azzal, hogy a bankszámlanyitási próbálkozásaikat mindegyik kiválasztott bank homályos, „üzleti kockázatra” utaló indokokkal, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Ezzel viszont abba a kockázatos helyzetbe kerülnek ezek a cégek, hogy a Cégbíróság a bankszámla bejelentésének elmaradása miatt – amely bejelentés egyébként a számlát megnyitó bank kötelezettsége lenne, de ugye ha nem nyit számlát a bank, akkor ilyen kötelezettsége sem keletkezik – törvényességi felügyeleti eljárás indul ellenük, amelynek a vége akár kényszertörlés is lehet, súlyos bírságok befizetése után.  

A banki gyakorlat mögött a bankok pénzmosási szabályok szigorodása miatti féleleme és ennek kapcsán a külföldi elemmel rendelkező társaságok kiszűrésének célja állhat. Érdemes tudni hogy, ha egy többségében külföldi tulajdonossal rendelkező cég nem tud magyarországi tevékenységet szerződéssel, vagy számlával igazoltan felmutatni, akkor már kockázatossá válik. 

A Lehetséges Megoldás? 

Mit tehet egy olyan társaság, amely többségi tulajdonosa külföldi cég, vagy magánszemély, jogszerűen működhet minden szempontból Magyarországon, csak éppen bankszámlát nem tud nyitni?  

Nos, egyrészről lehetősége van külföldi bankszámlát nyitni, ez jelenleg, mint látható, kicsivel egyszerűbb, mint itthon.  

Nagy előrelépés és egyben egy hibrid megoldás a belföldi bankszámla vonatkozásában, hogy 2020. szeptemberétől a (Transfer)Wise az MNB-vel kötött megállapodás alapján közvetlen hozzáférést kapott Magyarország fizetési rendszeréhez. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy közvetlen elszámolási számlát biztosít a cégnek. Ezen keresztül a Wise hozzáfér Magyarország fizetési rendszeréhez, beleértve az új, azonnali pénzküldési rendszert és a bankközi klíring rendszert (BKR), a GIRO-t. Ennek megfelelően a Wise magyar formátumú forint számlaadatokat (3*8 számjegyű számla) kínál ügyfeleinek. Jogilag tehát belföldi pénzforgalmi szolgáltatónak számít. 

A gond, ami miatt mégsem lélegezhetünk fel az alábbiakban áll: az adózás rendjéről szóló jogszabály (Art.) nevesíti mindkettőt és nem tesz különbséget a belföldi és a külföldön nyitott bankszámlák között, mindkettőhöz bejelentési kötelezettséget rendel. A külföldi számla bejelentését az adózó társaságnak kell teljesíteni. Ezzel szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) csak annyit említ, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számláit, a számlavezető szolgáltató nevét és címét a cégeknek be kell jelenteniük a számlavezető bank útján a Cégbíróságnak.

Tehát a Ctv. még mindig elsődlegesen a bankoknak biztosítja a bejelentés lehetőségét, a társaságoknak nem, illetve csak kivételes eseten akkor hívja fel őket erre, ha már baj van. Azonban ekkor is csak abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a számlát a bank megnyitotta, vagy a felhívást követően megnyitja, csak a bejelentés maradt el. Kiegészítő rendelkezésként még hozzáteszi a jogszabály, hogy a bankszámla bank általi bejelentésének elmaradása esetén a cégbíróság az MNB-hez fordul. 

Tehát a cégek hiába nyitnak külföldi bankoknál külföldi, vagy a Wise-nál belföldinek minősülő bankszámlát, azokat ugyan a NAV elismeri, de a Cégnyilvántartásba történő bejelentésük még enyhén szólva sem zökkenőmentes. Az eddigi ismert próbálkozások alapján elmondható, hogy az ügyfél által – még a törvényességi eljárás megindítása előtt – bejelentett külföldi, vagy belföldi Wise számlák esetében is elvárja az eljáró Cégbíróság a szolgáltató általi bejelentést.

Mivel ezeknek a szolgáltatóknak, mint külföldi székhelyű jogalanyoknak ilyen kötelezettsége nincs, így ők a számlanyitást és a szükséges adatokat jelenleg nem jelentik be. Amennyiben most a Cégbíróság – a navos bejelentést követően – megkapja a cégtől a külföldi, vagy Wise által vezetett belföldi számlájáról a bejelentést, azzal, hogy a pénzügyi szolgáltató valószínűleg nem fogja bejelenteni a számlát, úgy a Cégbíróság egylőre nem tud mást tenni, mint, hogy az ügyben az MNB-hez fordul.  

A jó hír a végére talán az lehet,  hogy mivel az MNB részéről elég erős a késztetés arra, hogy új típusú szolgáltatókkal is megállapodásokat kössenek a magyar pénzügyi piac tekintetében (ennek első fecskéje a Wise-megállapodás), így ezen szolgáltatók belföldi bankszámlái használatának és akár a cégek általi bejelentésének a gyakorlata is kialakul rövid időn belül.