Kápé, cash, rugó, dohány, mani, avagy a készpénzfizetés szabályai



A digitalizációnak köszönhetően elképesztő mértékben fejlődnek a pénzügyi technológiák, az ún. FinTech (Financial Technology) területe, amelyek lehetővé teszi számunkra a pénzügyek mindennapjainkban való egyre könnyebb alkalmazhatóságát. Az ilyen szintű digitalizáció mellett az átláthatóság érdekében még mindig szükség van a készpénzfizetés szabályozására.
Mai bejegyzésünkben 3 szempont alapján vizsgáljuk meg a készpénzzel való fizetés jogszabályi hátterét.

 

1. A készpénzfizetés szabályai

Amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak

összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot.

Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján –

az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.

Az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.

A törvényben foglalt előírások megsértése esetén a kifizetés teljesítője, valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

Az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek.

Amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adóval terhelt, úgy a törvény rendelkezése alapján az ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó.

Fontos megjegyezni: ha legalább az egyik félnél megtörténik az összeg bankszámlán való jóváírása vagy terhelése, akkor az már nem minősül készpénzfizetéses ügyletnek.

2. A készpénz behozatal és a bejelentés szabályai az EU-ban

Ha akár repülővel, hajóval, vonaton vagy közúton be- vagy kilépünk az Európai Unióba és 10 000 euró, vagy nagyobb értékű

  • készpénz (bankjegyek és pénzérmék),
  • megnevezett, kedvezményezett nélküli csekk, vagy
  • bizonyos arany tételek (legalább 90%-os aranytartalmú aranyérmék és legalább 99,5%-os aranytartalommal rendelkező aranyrudak, aranyrögök vagy aranyszemcsék)

vannak nálunk, akkor ezekről a vámnál készpénz-nyilatkozatot kell benyújtanunk. Amennyiben büntetendő cselekményre utaló jelek vannak, akkor a hatóságok az alacsonyabb összegek esetén is intézkedhetnek. A hatóságok akkor is nyilatkoztathatnak minket, ha postai úton, rakomány részeként vagy futár útján továbbítjuk a 10 000 euró vagy azt meghaladó összegű készpénzt.

3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény készpénzfizetésre vonatkozó bejelentési szabályai

A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el. Árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni.

Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.

Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el hárommillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

Itt is kiemelendő: ha legalább az egyik félnél megtörténik az összeg bankszámlán való jóváírása vagy terhelése, akkor az már nem minősül készpénzfizetéses ügyletnek.

A hitelintézet, a pénzügyi szolgáltató, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző, illetve az ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, európai közösségi jogászi iroda, kamarai jogtanácsos, illetve a közjegyző a négymillió-ötszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

Felhasznált források, irodalom:

  1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2019. útmutató a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról
  2. évi CL. törvény az adózás rendjéről
  3. Készpénz az EU külső határain – információk https://nav.gov.hu/kiadvanyok/utastaj/informaciok-az-eu-hatarain-kivul-es-belul/keszpenz-az-eu-kulso-hatarain-informaciok
  4. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról