A KIVAlasztott? Katás betéti társaság helyett kisvállalati adó?



A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos változások egyes becslések szerint csupán 100 ezer kisadózót nem fog érinteni, tehát százezrek kényszerülnek más megoldást találni és áttérni egy másik lehetőségre. Korábban már foglalkoztunk az átalányadózással és egyéb lehetőségekkel is, azonban még nem tárgyaltuk a kisvállalati adó (KIVA) szabályait. Az eddig katázó egyéni cégek, betéti társaságok, közkereseti társaságok a számviteli törvény hatálya alá fognak tartozni, tehát a módosítások miatt kikerülnek a KATA hatálya alól. A továbbiakban a KIVA fontosabb elemeit nézzük át.

 

A KIVA, tehát a kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely több, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Az adó mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10 százaléka. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.

Azon jogosultaknak érdemes a KIVA-t választania, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Az adóalapot növeli pl.: a tőkekivonás cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege. Az adóalapot csökkenti: a tőkebevonás cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege.

 

A KIVA alanya lehet

1. az egyéni cég,

2. a közkereseti társaság,

3. a betéti társaság,

4. a korlátolt felelősségű társaság,

5. a zártkörűen működő részvénytársaság,

6. a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

7. az erdőbirtokossági társulat,

8. a végrehajtó iroda,

9. az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

10. a szabadalmi ügyvivői iroda,

11. a külföldi vállalkozó,

12. a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

 

Vizsgálandó kérdések, feltételek

1. Az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására?

2. Az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt.

3. Az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.

4. Az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte.

5. Naptári éves-e az adózó, tehát az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.?

6. Rendelkezik-e ellenőrzött külföldi társasággal? Feltétel, hogy ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezhet.

7. A nettó finanszírozási költségei meghaladják-e a 939 810 000 forintos értékhatárt. Feltétel, hogy az összeget az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladják meg.

 

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a NAV-hoz be kell jelenteni, ami év közben is bármikor megtehető. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

 

Amennyiben úgy érzi, hogy Önnek megfelelő lehet ez az adónem és szeretne egyeztetni egy szakemberrel, akkor keressen minket bizalommal, Kollégáink állnak rendelkezésére.