KATA után cég? Mi vár ránk? – 2. rész

Sokak számára közeleg a KATA adózási forma utolsó napja és nem kevés embernek okoz fejtörést, hogy merre tovább és a tovább után is, vajon mi várhat rá? A jövőben ezt az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják majd, tehát szeptembertől csak magánszemélyektől származhat bevétele egy katásnak, cégektől nem. Megszűnik a mellékállású katázás lehetősége és csak egyéni vállalkozók lehetnek katások. Nézzük meg, hogy milyen dokumentumokat kell ezek után megismernie egy katás vállalkozónak, ha úgy dönt, hogy céget alapít. Második rész.

A korábban megismertek után a következő fogalmunk a mérleg főösszeg, melyet a legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy a vállalkozás teljes vagyona.

A Központi Statisztikai Hivatal „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz”[1] című anyaga a következőket írja, hogy „alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.”

Beszámoló

Haladjunk tovább és térjünk rá a beszámolók fajtáira, melynek felsorolását a számviteli törvény 8. § (2) bekezdése tartalmazza:

• éves beszámoló (nagyobb cégek esetében),
• egyszerűsített éves beszámoló (kisebb cégek esetében),
• összevont (konszolidált) éves beszámoló (cégcsoportok esetében),
• egyszerűsített beszámoló (azon vállalkozások esetében, akik egyszeres könyvvitelt vezetnek (pl.: egyéni vállalkozó).

Egyszeres és kettős könyvvitel

Megjelent az egyszeres és kettős könyvvitel fogalma, így azokat is tisztázni szükséges.

A számviteli törvény 12. § (2) bekezdése értelmében a könyvvezetés csak magyar nyelven történhet az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében.

Nagyon röviden, az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi, a kettős könyvvitel pedig teljesítés szemléletű. Az előbbi esetében a pénzmozgásokat azok bekövetkezésével egyidejűleg rögzíti a vállalkozás: a bevételeket azok beérkezésével egy időben, a kiadásokat a pénzügyi teljesítéskor rögzíti. A kettős könyvvitel esetében egyazon pénzügyi esemény megjelenik mindkét oldalon (a jól ismert tartozik-követel páros).

A beszámoló részei a mérleg, az eredménykimutatás, valamint a kiegészítő melléklet. A fent említett három mutatóértékhez számok is tartoznak, melyek a következők:

• éves nettó árbevétel nagysága (2400 m Ft),
• mérleg főösszeg (1200 m Ft),
• a foglalkoztatottak létszáma (50 fő).

Egyszerűsített éves beszámoló

Kezdjük az egyszerűsített éves beszámolóval. Ilyet az a kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás készíthet, amely két egymást követő évben, a mérleg fordulónapján, a fenti három mutatóérték közül, bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben olvashatunk, amely esetében a fenti sorrendben a három mutatóérték: 200 millió Ft – 100 millió Ft – 10 fő.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

A következő fajtánk az összevont (konszolidált) éves beszámoló. Ennél a fajtánál egy újabb fogalompárossal kell megismerkedünk, amely az anyavállalat-leányvállalat, valamint a bónusz fogalom a meghatározott befolyás. A számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 1. pontja alapján anyavállalat „az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.” Ugyanezen bekezdés 2. pontja szerint pedig leányvállalat „az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.”

Konszolidált éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozásnak tehát – a saját éves beszámolója mellett –, amely egy vagy több másik vállalkozás viszonyában a fent meghatározottak szerint anyavállalatnak minősül. A számviteli törvény 117. §-a értelmében, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a fenti három érték közül bármelyik kettő nem haladja meg a következő határértékeket, akkor nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie: 12.000 millió Ft – 6.000 millió Ft – 250 fő.

Éves beszámoló

A harmadik az éves beszámoló, melyet azoknak a vállalkozásoknak kell választani, amelyek nem választhatják az alacsonyabb beszámolási formákat.

Egyszerűsített beszámoló

Végül az utolsó fajtánk az egyszerűsített beszámoló, amelynek részleteit a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben találjuk. A 8. § (1) bekezdése értelmében „egyszerűsített beszámolót készíthet az az egyéb szervezet, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.” A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások nem vezethetnek egyszeres könyvvitelt, így nem készíthetnek egyszerűsített beszámolót.

[1] http://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/utmutato_a_munkaugy_statisztikai_adatszolgaltatashoz.pdf