Jöttünk, láttunk, trustolnánk! A trust szabályozása Franciaországban
A nemzetközi kitekintésünk következő állomása Franciaország, ahol az utóbbi években egyre inkább elterjedt a trust lehetősége, habár még mindig kevésbé ismert és óvatosan bánnak vele. Franciaország révén egy izgalmas, kezdeti pontján is láthatjuk a trust lényegét, hiszen a 12. és 13. századokban, a keresztes hadjáratok idején a Szentföldre vonuló lovagok egy megbízható emberre hagyták a hatalmat és a vagyonukat. Mindezeknek a kedvezményezettjei a lovag felesége és gyermekei voltak. Ennél részletesebben nem is tárgyaljuk a trust jogtörténeti megjelenését, nézzük is meg a hatályos rendelkezéseket.
A külföldön alapított trustokra vonatkozó francia adójogi rendelkezések sokáig tisztázatlanok voltak, azonban ez a helyzet 2011-ben akkor változott meg, amikor a vonatkozó rendelkezések tisztázásra kerültek a 2011-es Amended Finance Law elfogadásával. A törvény 14. szakasza volt jelentős hatással a trustokra, az öröklési illetékre, az ajándékozási illetékre, valamint az ingatlanadó teljes reformja is megtörtént. Sőt, nem csak hatással volt ezekre, de az öröklési, az ajándékozási illetékek és a vagyonadóra vonatkozóan teljesen új rendelkezések születtek annak érdekében, hogy a jogi bizonytalanságot feloldják és megelőzzék azt, hogy a trustok adóelkerülésre, vagy adóoptimalizálásra legyenek használva.
A vonatkozó francia rendelkezések így már:
- saját trust fogalmat használnak,
- meghatározzák azokat a feltételek, amelyek alapján a trustban tartott vagyonelemek adóztathatóvá válnak (fent említett öröklési illeték, ajándékozási illeték, vagyonadó, jövedelemadó)
- rendelkeznek arról, hogy a trustban tartott vagyonból származó jövedelem mindaddig adómentes, amíg fel nem osztják a kedvezményezett között,
- beszámolási és közzétételi kötelezettségeket írnak elő a trustok számára.
A trust szereplőiről már sokat beszéltünk, ezért itt most érdekesség kedvéért csak a francia megnevezésüket nézzük meg:
– a vagyonrendelő angolul: settlor; franciául: constituant,
– a vagyonkezelő angolul: trustee; franciául: administrateur,
– a kedvezményezett angolul: beneficiary; franciául: bénéficiaire.
A korábban tárgyalt hágai egyezményt Franciaország már aláírta, azonban még nem ratifikálta, vagyis a nemzetközi szerződést még nem emelte be a nemzeti jogszabályai közé. Ettől függetlenül, a trust fogalmának meghatározásakor az egyezmény által használt fogalom volt az inspiráció.
A trust tehát olyan jogviszonyok összessége, amelyek élők között vagy végrendelkezés útján jönnek létre Franciaországtól eltérő ország törvényei alapján, és amelynek során a vagyonrendelő vagyontárgyakat vagy jogokat helyez egy vagyonkezelő ellenőrzése alá, egy vagy több kedvezményezett vagy meghatározott cél érdekében.
Ajándékozási illeték és öröklési illeték
Két eshetőség van:
1. Ha az átruházás a francia jog szerint ajándékozásnak vagy öröklésnek minősül
A trustban birtokolt vagyontárgyak vagy jogok és az abban tőkésített jövedelem – ajándékozás vagy öröklés útján történő – átruházása a szokásos öröklési vagy ajándékozási illeték alá esik. Mértéke a vagyonrendelő és a kedvezményezett között fennálló családi kapcsolattól függ. A szokásos öröklési vagy ajándékozási illetéket az átruházott eszközök, jogok vagy jövedelem nettó piaci értékére kell megállapítani.
2. Ha az átruházás a francia jog szerint nem ajándékozásnak vagy öröklésnek minősül
Ha az átruházás nem minősül ajándékozásnak vagy öröklésnek, azaz, ha nem vonatkozik rá a szokásos öröklési vagy ajándékozási illeték, akkor a vagyonrendelő halálakor meghatározott öröklési illetéket kell kivetni.
A részletekben nem szeretnénk elveszni, így egy táblázatot használunk az adókulcsok összehasonlítására:
|
Körülmény |
Adózás |
|
|
Ajándék vagy örökség |
Az adó mértéke a családi kapcsolattól függően van kiszámítva. |
|
|
Se nem ajándék, se nem örökség |
Meghatározott vagyonelemek és kijelölt kedvezményezett. |
Az adó a családi kapcsolattól függően van kiszámítva. |
|
Teljes átruházás a vagyonrendelő leszármazottjainak. |
45% |
|
|
Egyéb esetek. |
60% |
|
|
Kivétel |
A vagyonkezelő adózási szempontból egy nem-együttműködő országban vagy területen rezidens. |
60% |
| A trust egy 2011. május 11-ét követően lett alapítva egy, az alapításkor francia rezidens vagyonrendelő által. |
60% |
|
Vagyonadó
2012. január 1-jétől a vagyonadó szempontjából a vagyonrendelő vagyontárgyai között kell figyelembe venni a trustban tartott vagyonelemeket, ha ezek együttes értéke meghaladja az 1 300 000 eurót.
A vagyonadó területi szabályai szerint és a vonatkozó adóegyezmények rendelkezéseire is figyelemmel, a vagyonadó hatálya alá tartoznak:
- azok a vagyonelemek, amelyet olyan trustban tartanak, amelynek alapítója francia adórezidens, függetlenül attól, hogy azok a vagyonelemek Franciaországban vagy más országban találhatók,
- a Franciaországban található eszközök (kivéve a pénzügyi befektetéseket), amelyeket egy olyan trustban tartanak, amelynek vagyonrendelője nem a francia adórezidens.
A fenti vagyonadó bejelentési kötelezettségek nem teljesítése esetén 0,50%-os különadót kell fizetni.
***
Források:
https://www.avocats-picovschi.com/la-fiscalite-du-trust-en-france_article_338.html
https://www.soulier-avocats.com/en/new-rules-on-taxation-of-foreign-trusts-in-france/?pdf=34243