Jogkövetési vizsgálat kezdődik Önnél?! Nem kell azonnal megijedni

A következőkben egy izgalmas adójogi intézménnyel, a jogkövetési vizsgálattal ismerkedünk meg. Talán már találkoztak is ezzel Olvasóink, azonban nem kell tőle megijedni. Az alábbiakban megnézzük, hogy mit is jelent pontosan és mik a teendőink, ha kiválasztanak minket egy jogkövetési vizsgálatra.

Mindenekelőtt két fogalmat kell tisztáznunk. Az egyik az adózó, amelyet a legegyszerűbben úgy tudunk megfogalmazni az Air. segítségével, hogy adózó az a személy, akinek vagy amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, az Air., az Art. vagy önkormányzati rendelet előírja. A másik fogalmunk pedig az adóhatóság, amely az állami adó- és vámhatóság, az önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság, illetve az Air., valamint az Art. vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság.

Mi történik az adóigazgatási eljárás során?

Ilyen esetben az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

Hogyan történik a kiválasztás?

Az adóhatóság az adózókat célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával, valamint egyedi kockázatelemzési eljárás eredményeként választja ki ellenőrzésre. Kockázatelemzési eljárást az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében végez.

Ha a kockázatelemzési eljárást követően intézkedésre van szükség, akkor a feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság:

• támogató eljárást indít
• vagy az adózót ellenőrzésre választja ki.

Az Art. 139. §-a részletezi, hogy az adóhatóság a támogató eljárás keretében az adózót önellenőrzésre hívja fel, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval. Ennek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. Az eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye, azonban az eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

Azért is fontos említést tennünk a támogató eljárás intézményéről, mert egy fokozatosságot láthatunk a szabályozásban. Ez a fokozatosság az alábbi sorrendben valósul(hat) meg:

támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, valamint adóellenőrzés.

Ez a sorrend elsősorban arra szolgál számunkra, hogy lássuk a három intézmény súlyát egymáshoz viszonyítva. Előfordulhat, hogy a jogkövetési vizsgálat kimarad és adóellenőrzéssel kezdődik az ellenőrzés, vagy akár a támogató eljárás marad el és a jogkövetési vizsgálattal veszi kezdetét az ellenőrzés.

Hogyan indul meg az ellenőrzés?

Az ellenőrzés:

• az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával
• vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik,
• vagy az átvétel megtagadása esetén két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

Az Air. 91. §-a szerint az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében például ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben (például ÁFA bevallás esetében tárgyhót követő hónap 20-a, vagy a már korábban tárgyalt éves bevallás esetében a május 31-e), illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e, továbbá vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát (például bekéri egy kiállított számlához kapcsolódó szerződést, bankszámla-kivonatokat stb.)

Jogkövetési vizsgálat esetében az ellenőrzés lefolytatásának határideje: harminc nap. A jogkövetési vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet. Ez azt jelenti, hogy a jogkövetési vizsgálat során és azt követően is van lehetőség önellenőrzés benyújtására (tehát tudunk például bevallást pótolni vagy önellenőrzés útján javítani).

Röviden tegyünk még említést arról, hogy milyen szuperképességgel rendelkezik egy adóellenőr, és milyen titkos ütőkártyái vannak egy vizsgálat alá vont adózónak.

Az adózó jogait és kötelezettségeit az ellenőrzési eljárásban az Air. 97-98. §-ai tartalmazzák, melyek például az együttműködési kötelezettség, az iratbetekintési jog, az adóhatósági megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet és észrevételt tehet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények megismerését biztosítania kell stb.

Az adóhatóság jogait és kötelezettségeit az ellenőrzési eljárásban az Air. 99-100. és 101-114. §-ai, valamint a Rendelet 79-80. §-ai foglalják össze, mint például az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni vagy akár a jogviszony eltérő minősítésének tilalma:

Az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

A fenti jogokat és kötelezettséget még a későbbiekben tárgyalni fogjuk részletesebben is mindkét oldalt nagyító alá véve, mert kifejezetten izgalmas terület.

Forrás:

1. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.)
2. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)
3. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról (Avt.)
4. 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól (Rendelet)