Horvátország csatlakozása az EU-hoz – áfás teendők
Néhány nap múlva, egész pontosan július 1-jén az Európai Unió tagállamainak sora egy új tagállammal, a Horvát Köztársasággal bővül. Milyen következményekkel jár mindez az általános forgalmi adózásra nézve? – a következőkben a legfontosabb összefüggéseket, tudnivalókat tekintjük át kétrészes cikkünkben.
Az áfa rendszerszerű működésében ez a fejlemény mindenekelőtt azzal a következménnyel jár, hogy amíg június 30-áig Horvátország az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában harmadik államnak, ezzel együtt a Közösség területén kívüli területnek számít, addig július 1-jétől kezdve ez státusz gyökeresen megváltozik, éspedig úgy, hogy Horvátország a Közösség egyik tagállama, és államterülete teljes egészében a Közösség területének része lesz.
A vám- és egyéb pénzügyi határok lebontása leginkább a nemzetközi termékforgalom áfa-ügyi megítélésében érezteti hatását. Megszűnik a horvátországi beszerzés, behozatal viszonylatában a „termékimportkénti” adóztatás, s helyébe „a termék Közösségen belüli beszerzése” lép ugyanazokkal a feltételekkel és módon, mint más EU-s tagállamok esetében eddig is. Fordított irányban pedig a magyar cégek áfa-mentesen immáron nem termékexportot teljesíthetnek majd, hanem – a szintén jól ismert kondíciók szerinti – Közösségen belüli termékértékesítést. Akár beszerzésről, akár értékesítésről legyen szó, ezekről a határon átnyúló ügyletekről az áfa-bevalláson kívül összesítő nyilatkozatban is nyilatkozni kell. Természetesen ugyanez vonatkozik azokra a szintén határon átnyúló szolgáltatásokra, ahol a teljesítési hely megállapítására az általános szabályok az irányadók, vagyis ahol a teljesítés helyét a szolgáltatás igénybevevőjének státusza (adóalany vagy nem) és gazdasági célú letelepedettsége határozza meg. Ez azonban inkább „csak” adminisztrációs többletet jelent, mivel a teljesítési hely megállapításában a „közösségi elemnek” nincs domináns súlya
A nemzetközi tranzakciók helyes áfa-ügyi kezelésében lényeges mozzanat a másik fél adószámának ismerete. Nos, a horvátországi adóalanyokat, illetve esetenként az adóalanyként viselkedő, egyébként nem adóalany jogi személyeket egy 11 számjegyből álló adószám azonosítja, amely előtt a „HR” toldat szerepel. Ezek érvényességéről az ismert módon lehet meggyőződni, azaz interneten, az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/), valamint megerősítés a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától szintén kérhető. Az igazolás kiállítása illetékmentes.
A cégek, vállalkozások számára jó hír, hogy július 1-jétől kölcsönösen megnyílik a lehetőség arra, hogy az egyik országban adóalanyként regisztráltak a másik országban eszközölt üzleti célú vásárlásaik után felszámított és áthárított forgalmi adót utóbb visszaigényelhetik. Az adóvisszatérítés ez esetben is a más EU-s tagállamok relációjában már bejáratott mechanizmus szerint történik. Tekintettel azonban arra, hogy Horvátország év közben csatlakozik az EU-hoz, azokat a limiteket, amelyek az adóvisszatérítési kérelem minimumösszegére vonatkoznak, a 2013. évre vonatkozóan időarányosan kell alkalmazni (Áfa tv. 283. § (2) bekezdés).
Rossz hír viszont a turistáknak, hogy július 1-jétől külföldi utasként sem horvát, sem magyar állampolgárként nem részesülhetnek utasforgalmi adóvisszatérítésben, mivel ez a lehetőség kizárólag harmadik ország állampolgárai számára nyitott. Persze, az éremnek mindig két oldala van, a rosszban az a jó, hogy az utasforgalomban behozott áruk után sem vámmal, sem áfa-val, sem egyéb, a behozatalhoz kapcsolódó közteherrel nem kell számolni.
Horvátország a magyarok számára is kiemelt turisztikai célpont. Ennek kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki július 1-jén vagy azt követően akárcsak egyszeri alkalommal új közlekedési eszközt értékesít az Áfa tv. értelmében Horvátországba, akkor ez önmagában áfa-alanyiságot megalapozó ok (Áfa tv. 6. § (4) bekezdés a) pont). Erről az ügyletről tehát adóbevallást és összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtani. Az más kérdés, hogy az értékesítéshez magyar oldalon az áfa-mentesség miatt nem kapcsolódik tényleges adófizetési kötelezettség, sőt adott esetben az érintettet áfa-levonás, -visszaigénylés illeti meg (Áfa tv. 89. § (2) bekezdés és 122. § (2) bekezdés a) pont). Hogy mi minősül „új közlekedési eszköznek”, azt az Áfa tv. – az európai uniós joggal egyezően – az értelmező rendelkezések között határozza meg (259. § 25. pont), amelybe önként érthetően a szárazföldi és légi közlekedési eszközökön kívül vízi közlekedési eszközök is beletartoznak.
A fentiek apropóján lényeges arra is rámutatni, hogy ha a magyar tulajdonosnak úgy állomásozik horvát kikötőben hajója, hogy annak beszerzése nem Magyarországon történt vagy történik, és ezt követően, a rendeltetésszerű használat során sem kerül(t) Magyarországra, akkor ilyen helyzetben a magyar vám- és áfa-szabályok sem általában, sem a július 1-jei csatlakozáshoz kapcsolódó speciális átmenetben nem írnak elő semminemű kötelezettséget, így anyagi jellegűt sem. Mindebből azonban nem következik, hogy a magyar hajótulajdonosoknak egyáltalán ne lenne teendője, ezért jelen helyzetben, különösen a csatlakozást kísérő átmeneti rezsim megismerése végett, az a célszerű magatartás, ha az érintettek elsődlegesen a horvát hatóságoknál tudakozódnak az esetlegesen felmerülő vám- és egyéb fizetési kötelezettségekről.
Végezetül szükséges kiemelni, hogy az Áfa tv.-nek a rendszerszerű működést biztosító, az előzőekben főbb vonalaiban vázolt szabályai horvát viszonylatban július 1-jén lépnek hatályba, vagyis ezeket azokra az ügyletekre kell alkalmazni először, amelyeknél az adófizetési kötelezettség legkorábban ekkor keletkezik (283. § (1) bekezdés). Ugyanakkor a Horvátország EU-s csatlakozásához sokrétű és meglehetősen bonyolult átmeneti szabályegyüttes is társul. Ezeket a következő cikkben ismertetjük.