Hogyan vehet ki pénzt a vállalkozásból? – a saját részvény és üzletrész vásárlás szabályai

Tőzsdén jegyzett vállalkozások előszeretettel alkalmazzák a részvény visszavásárlást, mint a részvény árakra és a lehető legmagasabb osztalékfizetés miatt akadékoskodó befektetők lenyugtatására is alkalmas megoldást. De ezt a módszer a hatékonyan tudják használni a holding cégek és a bizalmi vagyonkezelők is.

A saját részvény és üzletrész megvásárlás, eladás és bevonás lehetőségei

Mivel a részvény forgalomképes, bárki megszerezheti. Ebből a szabályból következik, hogy elvileg nincs akadálya annak, hogy egy részvénytársaság megszerezze a saját maga által kibocsátott részvény tulajdonjogát.

A saját részvény megszerzése azonban nehezen megoldható összeférhetetlenséget eredményezne, ezért a saját részvény megszerzését lehetővé tevő jogrendszerek egyrészt mennyiségi korlátokat szabnak, másrészt pedig kizárják, hogy a részvényesi jogokat a társaság a saját részvényen keresztül gyakorolja.

A saját részvény kérdésében a Ptk. jelentős újítást vezetett be azzal, hogy – a korábbi szabályozással ellentétben – az alaptőke 25%-ában maximálja a társaság által megszerezhető saját részvények mértékét.

Ennek az indoka, hogy „a saját részvények korlátozás nélküli megszerzése esetén a társaság belső struktúrája oly mértékben torzulhat, hogy ez a társaság működőképességét veszélyeztetheti. A huszonöt százalékos határ kellő mozgásteret biztosít a társaság részére, de biztosítja azt, hogy a társaság mindenkor a tagok érdekében, a tagok döntéseinek megfelelően működjön”. (Kisfaludi András: Részvénytársaság. In Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex, 173. o.)

A saját tőke maximumának számítása során a közvetlen és a közvetett befolyás alatt álló jogi személyek tulajdonában álló részvényeket és a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaságok tulajdonában álló részvényeket is a befolyás mértékének megfelelő arányban figyelembe kell venni.

Illetve a Társaság tulajdonában álló részvényként kell az arány számításánál figyelembe venni azokat, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg, vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.

Fontos kitétel, hogy a részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak.

A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki, ebből az is következik, hogy ez a szabály kizárólag a saját részvény ellenérték fejében történő megszerzésére vonatkozik, más jogcímen, de ingyenesen történő megszerzésre nem.

A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett – előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás 18 hónapos időtartamra szól. A szabályozás diszpozitív jellege miatt ettől a főszabálytól az alapszabály eltérhet, és rendelkezhet például eseti felhatalmazásról vagy 18 hónapnál rövidebb határidőről is

Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha:

• a saját részvény megszerzésére a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor.
• a részvénytársaság a részvényeket a részvénytársaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.

A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat.

A Kft. esetében a saját üzletrész megszerzésének szabályai

Hasonlóan a részvénytársaságokhoz itt is megállapít a jogszabály egy maximális arányt a saját üzletrész vonatkozásában, ez a törzstőke 50%-a . Tehát kétszerese annak, amit a részvénytársaságoknál láthattunk. Ebben az esetben is csak abban az esetben van erre mód, ha egyébként az osztalékfizetés lehetősége is fennáll a társaságnál. Ezen feltétel fennállását 6 hónapnál nem régebbi (közbenső) mérleggel kell tudni igazolni.

A megvásárolt saját üzletrészekhez tartozó törzsbetétnek teljes mértékben befizetettnek kell lennie. Az üzletrész a törzstőkén felüli vagyon terhére szerezhető meg.

További eltérések a korábbi szabályokhoz képest:

• a taggyűlés hatáskörébe utalja a saját üzletrész megszerzésére vonatkozó határozat meghozatalát (korábban a társasági szerződés rendelkezései elegendőek voltak)
• az „átruházás” fogalmat használja a korábbi (Gt.) „vásárlás” kifejezése helyett, ez azt jelenti, hogy az átruházás jogcíme ajándékozás is lehet;
• a tágabb értelmű „ellenérték fejében való megszerzés” kifejezést használja, szemben a korábban használt „megvásárlása” kifejezéssel, ez azt jelenti, hogy hogy az átruházás jogcíme csere is lehet;

További korlátozások a saját üzletrészhez kapcsolódóan:

• A társaság saját üzletrésze alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Tehát a tagi jogviszonyból eredő semmilyen jog nem gyakorolható.
• A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.
• A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Az ingyenesen megszerzett üzletrészek esetében nincs ilyen szabály.

A Kft. üzletrészének bevonása

A bevonás a Kft. a legfőbb szervének (taggyűlés) döntése, amely azzal jár, hogy az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik és az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége is eliminálódik. Üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

A bevonás elhatározása ugyan taggyűlési hatáskör, de van olyan szakirodalmi álláspont, amely szerint erre a taggyűlésnek csak akkor van jogosultsága, csak akkor hozhat ilyen határozatot, ha a társasági szerződés – melyet a tag aláírt vagy nyilatkozatával magára nézve kötelezőnek ismert el – a bevonás feltételeivel együtt ezt a lehetőséget kifejezetten tartalmazza, vagy ha az érintett tag hozzájárul az üzletrészének bevonásához.

A társasági szerződésnek szabályoznia kell az üzletrész bevonásának minden lehetséges esetét. Ilyen eset lehet például, ha a tag nem kívánja a tagságát a részesedés átruházásával megszüntetni. A taggyűlés csak a társasági szerződésben meghatározott esetekben dönthet a bevonásról.

A Ptk. emellett ismeri az üzletrész bevonásának kötelező eseteit is. Pl. ha „a társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.” (Ptk.  3:175. §)

Az üzletrész és részvény bevonás adózási kérdései

Az üzletrészeket vagy részvényeket a vállalkozás csak felhalmozott eredménytartalékából tudja megvásárolni, ha az osztalék fizetésre is van lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozás nem tud nagyobb összeget fizetni a saját üzletrészekért, mint az adott időpontban az osztalék fizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék.

A cég eredménytartaléka nem egyenlő a bankszámlán lévő pénzzel, de az ügyvezetésnek nem szabad nagyobb összegre kötelezettséget vállalni, mint ami a vállalkozás fizetőképességének fenntartását nem veszélyezteti.

Mivel a vállalkozás csak az adózott eredménytartalékból tud vásárolni saját részvényt és üzletrészt, adófizetési kötelezettsége nincs az ilyen tranzakciónak, ha a vállalkozás társaságiadó alany.

A KIVA alany vállalkozásoknak meg kell emelniük az adóalapjukat a saját tőke csökkentésére fordított összeggel. Ami legalább a saját üzletrész megvásárlására fordított összeg.

Amennyiben a vállalkozás magánszemélyektől szerzi meg a saját üzletrészt vagy részvényt, akkor a magánszemélyeknek lehet SZJA és SZOCHO fizetési kötelezettsége, ha nyereséget realizál. A magánszemélyt terhelő adókat az üzletrészeket megszerző vállalkozásnak kell levonni és megfizetnie a költségvetés felé az általános szabályok szerint.

Ha az üzletrészeket másik vállalkozástól vagy kezelt vagyontól, bizalmi vagyonkezelőtől szerzi meg a cég, akkor az adófizetési kötelezettség az eladót fogja terhelni, az rá vonatkozó adózási szabályoktól, adóalap korrekciós tételektől függően.

***

Többet is szeretne megtudni a témáról? Érdekli a családi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelési szerződések hatékony megoldásai? Professzionális tanácsadással tudunk a segítségére lenni! Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Tanácsadásra van szüksége bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy más vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban? Kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintással.  A bejegyzés tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.