Hogyan szűnik meg a kezelt vagyon és mi lesz a hitelezőkkel?
A kezelt vagyon megszűnésének, vagy megszűntetésének eseteit a Polgári Törvénykönyv sorolja fel. A kezelt vagyon megszűnésének a jogi, adózási és számviteli kérdésit nézzük át cikkünkben.
Milyen esetekben szűnik meg a kezelt vagyon?
A Polgári Törvénykönyv szerint a kezelt vagyon megszűnésének eseteit taxatív listába szedve sorolja fel, de a legyakoribb esetek az alábbiak
- a vagyonkezelési szerződés lejárta,
- ha a vagyonkezelő felmondása, halála vagy jogutód nélküli megszűnése után a kezelt vagyonnak 3 hónapig nincs vagyonkezelője
- illetve, ha vagyon elfogy.
Emellett a vagyonkezelési jogviszony megszűnhet közös megegyezéssel vagy ha a bíróság erről dönt.
Nem szűnik meg a kezelt vagyon az általános szabályok szerint a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
Milyen feladataink vannak a kezelt vagyon megszűnésekor?
A kezelt vagyon megszűnésekor számos adózási és számviteli feladat merül fel, amelyeket figyelembe kell venni a megfelelő lezárás érdekében.
Először is, a megszűnés időpontját érdemes tisztázni. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásoknak a megszűnést egyszerűen csak be kell jelenteniük az adóhatóságnak. A nem üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelőknek előszőr az MNB felé kell bejelenteni a kezelt vagyon megszűnését. Az MNB visszaigazoló levelével pedig be tudják jelenteni a NAV felé a kezelt vagyon megszűnését.
A vagyon tőkéjének és hozamának megállapítása
A vagyon kiadást a vagyonkezelőnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint kell megterveznie és végrehajtania. A vagyonkiadás előtt meg kell állapítani a kezelt vagyon tőkéjének és a hozamának az összegét. Mivel a hozam adóköteles lehet, a vagyonkezelőnek az adókötelezettség összegét le kell vonnia a kifizetendő összegből. Tehát a kedvezményezett csak a „nettó” hozamot kapja meg. A tőke kifizetése illetékköteles, aminek a bejelentési kötelezettsége a vagyont megszerző kedvezményezettet terheli. A vagyonkezelőknek erre érdemes felhívni a kedvezményezettek figyelmét, de az illetéket kell figyelembe venniük a vagyon kiadásánál.
Emelet szükséges lezárni a kezelt vagyon könyvelését, elkészíteni egy vagyonkezelői beszámolót, mely tartalmazza az aktuális pénzügyi helyzetet. Valamint az összes bevétel és kiadás részletezését, a kiadható tőkét és hozamot.
Kinek mi jár?
Ha a szerződésben nincs meghatározva a részesedési arány, akkor nehéz dolga van a vagyonkezelőnek és célszerű kedvezményezettekkel egyeztetve megállapítani a vagyonfelosztási arányokat. Ugyancsak nehéz a helyzete a vagyonkezelőnek, ha nem likvid eszközük vannak a vagyonban, amelyik egyébként természetben nem osztható fel egyszerűen és a kedvezményezettek nem akarnak közös tulajdont. Ilyen esetekben is a megállapodásra kell törekednie a feleknek ahhoz, hogy sérelmek nélkül lezárható legyen a vagyonkezelés.
Fontos kérdés az egyes eszközök értékelése. A nyilvánosan jegyzett értékpapírok – tőzsdei részvények, kötvények, befektetési alapok, etc. – értékét egyszerű megállapítani, de mi van a családi vállalkozások, ingatlanok, műalkotások értékének megállapításával? Nos, ezekre érdemes a szerződésben meghatározni valamilye értékelési metódus vagy feltételeket és ezeket követve kell a vagyonkezelőnek megállapítani a vagyonfelosztáskori értéket. Amennyiben ilyen előzetes megállapodás az értékelés módjáról és szempontjairól nem jött létre, akkor ebben is a kedvezményezettekkel együttműködve kell megállapodásra jutni.
Az adókötelezettségek
A szerződés megszüntetése során le kell zárni a kezelt vagyon könyvelését is és a társasági valamint a helyi adó bevallási kötelezettségét is teljesíteni kell. A könyvek lezárása szükséges a kifizethető hozam és a felosztható tőke megállapításához is.
A hozam kifizetés lehet adómentes – ha TBSZ számlán, 5 év alatt realizált hozamról van szó – de legtöbb esetben adóköteles. A bevallást a vagyonkezelőnek kell beadnia és neki kell levonnia, valamint befizetni az adókötelezettségeket is.
A tőke kifizetés adómentes, mert illeték köteles. Az illetéket – ha kell fizetni – a tőkére jogosult kedvezményezettnek kell megfizetnie. A vagyonkezelőnek tehát a tőkekifizetésből nincs adólevonási kötelezettsége. Nem kell illteéket fizetni, ha a vagyonrendelő, az egyenesági rokona, házastársa vagy testvére kapta a kifizetést. Amennyiben a tőkekifizetés illeték köteles akkor az illetékhivatal felé a kedvezményezettnek kell megtennie a bejelentést 30 napon belül. Az illetékhivatal pedig általában 6-8 héten belül küldi az illeték kivetés.
Mi lesz a hitelezőkkel?
A hitelezői státuszt a jogviszony megszűnése esetében két felé bontva kell vizsgálni, mivel a Ptk. is megkülönbözteti a kezelt vagyon hitelezőit és a kedvezményezettek hitelezőit.
A kezelt vagyon hitelezői a bizalmi vagyonkezelés során, a bizalmi vagyonkezelő által a vagyonkezeléssel összefüggésben tett kötelezettségvállalások alapján fennálló tartozások jogosultjai. Ők elsősorban a kezelt vagyon fennállása alatt és főszabály szerint a kezelt vagyonból követelhetik a követelésük kiegyenlítését. Azonban kivételes esetben a bizalmi vagyonkezelő korlátlanul és a saját vagyonával is felel a kezelt vagyon tartozásaiért. Ez abban az esetben lehetséges, ha a kezelt vagyon nem elegendő a követelés teljesítésére és a hitelező nem tudta, vagy nem tudhatta, hogy vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
Mint látható a vagyonkezelő abban az esetben felel a saját vagyonával is korlátozás nélkül felehet a tartozásokért. Ilyen eset ha a kezelt vagyon mértékén felül vállalt kötelezettségeket a kezelt vagyon terhére a vagyonkezeléssel összefüggésben és erről nem tájékoztatta. Vagy ezzel összefüggésben megtévesztette a hitelezőket. Ilyen esetben a hitelezők szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik, a vagyonkezelő személyes vagyonából továbbra is kielégítést kereshetnek. Több vagyonkezelő esetén egy ilyen felelősségi helyzetben a vagyonkezelők felelőssége egyetemleges.
Kimaradhatnak a kedvezményezettek
Egyébként egy ilyen helyzet azt is kell jelentse, hogy a kedvezményezettek nem jogosultak juttatásra a kezelt vagyonból. Mivel a hitelezők követelései elsőbbséget élveznek még akkor is, ha egyébként a kezelt vagyon nem elegendő a teljes hitelezői követelésállomány kiegyenlítésére és a vagyonkezelő saját vagyonával is helyt kellen, hogy álljon. Amennyiben a vagyonkezelő ennek ellenére a hitelezőkkel szemben a kedvezményezetteknek teljesítene kifizetést a kezelt vagyonból, úgy a hitelezők ezt a bíróság előtt megtámadhatják.
A vagyonkezelői személyes felelősség esetkörében még nem alakult ki bírói vagy egyéb jogalkalmazói gyakorlat, de a hasonló polgár jogi felelősségi alakzatokból kiindulva a vagyonkezelő saját vagyonával történő felelősségvállalás nem automatikusan áll be, hanem meg kell előzze a hitelezők által a vagyonkezelővel szemben, a felelősség megállapítására irányuló per. Ebben a perben vizsgája a bíróság azt is többek között, hogy a felelősség megállapításának kettős feltételrendszere az adott ügyben fennállt-e.
Ha a kedvezményezett az adós…
A másik eset, amikor a kedvezményezettek hitelezői jelentenek be igényt. Ebben az esetben a vagyonkezelési jogviszony fennállása alatt a kezelt vagyonból nem kereshetnek ezen hitelezők kielégítést, azaz a kezelt vagyon védettséget élvez, de abban az esetben, ha az adott – követeléssel érintett – kedvezményezettnek kifizetés (vagy bármilyen juttatás) történne a kezelt vagyonból, úgy a kiadásra váró vagyonra a kedvezményezett hitelezője a vagyonkiadás esedékességének időpontjától igényt jelenthet be. A kérdés persze az, hogy egy hitelező honnan tudhat majd adott esetben a vagyonkiadás esedékességének időpontjáról, vagy a vagyonkiadás tényéről, de valószínűsíthetően a kedvezményezetti vagyongyarapodás monitorozásán keresztül – például egy végrehajtási eljárásban – juthat tudomására, hogy a kezelt vagyonból kiadott vagyonelemekre is igényt jelenthet be.
A másik lehetőség az lehet, hogy ha a hitelező tud a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyról és tudomással bír arról, hogy ki a vagyonkezelő, úgy a vagyonkezelő felé tett bejelentéssel jelezheti, hogy érvényes és végrehajtható követelése áll fenn az adott kedvezményezettel szemben és amennyiben a későbbiekben ezen kedvezményezettnek a vagyonból kifizetés lenne esedékes, úgy azt a tartozás erejéig a hitelező felé kell teljesítenie a vagyonkezelőnek. Ebben az esetben a vagyonkezelőnek kötelessége meggyőződnie arról, hogy a hitelezői követelés érvényes és végrehajtható. Valamint a későbbiekben a vagyonkiadás időpontjában arról, hogy ebben az időpontban is fennáll-e még.
Ha a vagyonrendelő is kedvezményezett…
Röviden meg kell említeni azt az esetet is, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony úgy szűnik meg, hogy a kezelt vagyon a vagyonrendelőnek kerül kiadásra. Ebben az esetben a fent vázolt kedvezményezetti hitelezői szabályokhoz hasonló szabályozás lép életbe, azzal, hogy a vagyonrendelő ilyen esetben “megörökli” a kezelt vagyon hitelezőit is. Mivel a vagyonkezelés megszűnésével a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségek a kezelt vagyon részeként háramlanak a vagyonrendelőre.
***