Hogyan fektethetünk kriptóba? Kitekintés a kriptobefektetésekre


Kategória
Befektetések

A Bitcoin 2008-as megjelenése óta eltelt 14 évben valószínűleg már mindenki hallott a kriptobefektetésekről, mégis az emberiség mindössze kb. 3-4%-a használ kriptodevizát. Ugyanakkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a részvényekhez, kötvényekhez képest egy mennyire új befektetési lehetőségről van szó, az adaptáció tulajdonképpen gyorsnak is mondható.

Az már csak hab a tortán, hogy 2018 óta az intézményi befektetők is megjelentek a piacon, bár a jelenlétükre nem csak naiv magyarázatok szolgálnak. Mindent összevetve azonban, érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre ebben az eszközosztályban.

Közvetlen vásárlás és tárolás

A legkézenfekvőbb, hogy bitcoint vagy más kriptodevizát vásárolunk egy váltónál vagy egy krpitotőzsdén.

A kriptotőzsdék a hagyományos társaikhoz hasonlóan egy központi piacteret biztosítanak az adás-vételek lebonyolításához; azonban az egy igen jelentős különbség, hogy itt nem közvetítőkön (brókereken) keresztül valósulnak meg a tranzakciók, hanem közvetlenül bárki adhat-vehet.

A kapott kriptoeszközt pedig egy ún. walletben (tárcában) tudjuk tartani, ami lehet a „felhőben” is, vagy lehet egy általunk fizikálisan birtokolt merevlemezen is („cold storage”). A tőzsdéknél tartott tárcánkkal („hot wallet”) legyünk mindig nagyon óvatosak, mert az utóbbi évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, kifejezetten ki vannak téve a kibertámadásoknak és csalásoknak.

Közvetett kriptokitettség

Ha valaki a hagyományos tőkepiaci világban maradva szeretne részesülni a kriptobefektetések teljesítményéből, akkor erre is van mód; azonban gyakorlatilag csak bitcoinban tud kitettséget felvenni, vagy a kriptovilágban tevékenykedő, tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeiből tud vásárolni.

Valljuk be, ez a sokezer kriptodeviza által nyújtott lehetőségekhez képest igen szegényes kínálat. Bár az is igaz, hogy a bitcoin kb. 36%-os súlya a kriptopiacokon a mai napig a legmeghatározóbb.

Az USA-ban jelenleg néhány ETF (tőzsdén jegyzett befektetési alap) követi a bitcoin mozgását, de ők sem tarthatnak közvetelenül bitcoint, hanem bitcoin futures-öket (tőzsdei határidős kontraktusokat) vásárolhatnak csak. A rossz hír, hogy ezeket az ETF-eket európai nem-intézményi befektetők nem vásárolhatják meg, de európai bitcoin ETF-ek (vagy ETN-ek) is készülőben vannak.

A bitcoin futures-ök viszont közvetlenül is elérhetők lehetnek európai retail befektetők számára, pl. Interactive Brokers-en és más hasonló brókercégeken keresztül. A futures-ök legnagyobbb hátránya azonban, hogy nem egyenlőek a valódi mögöttes eszközzel, vagyis többek között ki vannak téve a báziskockázatnak (határidős és azonnali ár közötti eltérés változása leegyszerűsítve) és likviditási kockázatnak.

Továbbá a határidős termékek egyszer lejárnak, amiket tovább kell görgetni, és újabbakat megvenni, ami további kockázatokhoz vezet, így valószínűleg jobb ezt profi kereskedőkre (pl. a fenti ETF-ekre) bízni.

Buy and hold – hodlers

Továbbmenve, az egy dolog, hogy hogy lehet kriptoeszközökhöz hozzájutni, de az már egy másik kérdés, hogy mit csináljunk velük. Tartsuk hosszútávon? Kereskedjünk velük, trade-eljünk? Kölcsönadjuk haszonért cserében? Esetleg bányásszuk?

A legkézenfekvőbb stratégia természetesen a „buy and hold”, azaz megvesszük és tartjuk. Mindenki ismeri a számokat, hogy a tizenévvel ezelőtt bitcoinba fektetett száz dollárok ma milliókat érnek, de kérdés, hogy ez a tendencia folytatódni fog-e.

A „Hodlers” tábor szerint nem kérdés, hogy a bitcoin árfolyam a 100 ezer, sőt az 500 ezer dollárt is el fogja érni, azonban az idei árfolyammozgások minden korábbi emelkedő trend megtörését mutatják. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne mindig több tucat vagy akár száz olyan kriptodeviza, amivel csillagászati hozamokat lehetne elérni.

Érdekesség: hosszú távú bitcoin (kripto) befektetőket „HODLERS”-nek szokták nevezni. 2013-ban egy nagy árfolyamesés után valaki egy fórumon félregépelve „I AM HODLING” üzentet tett közzé, ami futótűzként terjedt később a neten. Így terjedt el a „Hodlers” kifejezés a bitcoinhívők körében.

Bitcoin árfolyama 2013 óta

Arbitrázs

A korai fázisban, amikor szinte csak felfelé ment a kriptodevizák árfolyama, de még nem voltak olyan fejlett és likvid kriptotőzsdék, mint manapság, sok embernek feltűnt, hogy nem ugyanazt a bitcoin (vagy más kriptodeviza) árfolyamot lehet látni mindenütt. Felmerült tehát az arbitrázs lehetősége.

Az arbitrázs az egyik legnagyszerűbb dolog a pénzügyekben. Megveszek valamit az egyik helyen, ahol olcsóbb, és eladom egy másik helyen, ahol drágább. Természetesen ennek akkor van értelme, ha az adást és a vételt is egyidőben (vagy nagyon közel egymáshoz) tudom végrehajtani.

A kriptodevizák transzferálása egyik helyről a másikra sosem volt probléma, hiszen ez volt az egyik alapvetése a rendszernek, hogy szinte azonnali „átutalást” tegyen lehetővé (természetesen a konfirmációk pl. egy bitcoin hálózatban több időt is igénybe tudnak venni).

A pénzmozgás azonban sokkal bonyolultabb volt a kezdeti időkben (de még ma is az lehet), amikor a bankok sokszor blokkolták a kriptotőzsdékről érkező utalásokat. Ezért az arbitrázst (ha valaki azt fiat pénz szempontjából végezte) olyanok tudták csak működtetni, akik megfelelő bankkapcsolatokkal is rendelkeztek.

Egy ilyen alappal én is találkoztam 2016-ban Szingapúrban, és valóban magas két- illetve háromszámjegyű éves hozamokat értek el a 2010-es évek közepén a bitcoin vagy más kriptoeszközök árfolyamától függetlenül.

Hedge fundok

Aztán ahogy egyre többen „szálltak be” a kriptóba, egyre több kriptodevizát hoztak létre; és a kriptotőzsdék egyre likvidibbé váltak, a hagyományos eszközökben kereskedők is felfigyeltek az új piacokra.

Az arbitrázson kívül számos más lehetőséget kezdtek el kihasználni az ehhez értők. Egy fejlődő piac egy tapasztalt kereskedő számára maga az aranybánya. Sokkal könnyebben lehet trendeket követni (arra játszani, hogy az árfolyamok egy adott irányban mozognak), piaci anomáliákat kihasználni, akár piacot manipulálni is.

Létrejöttek csak kriptopiacokra fókuszáló hedge fundok is, valamint néhány hedge fund kiegészítette kriptopiacokkal is a vadászterületét.

A legtöbb alap azonban megmaradt az egyszerű tartásnál, ahogy a lenti ábrából is láthatjuk. A 14 kriptóval foglalkozó hedge fundot tömörítő Eurekahedge Crypto Currency Index teljesítményét láthatjuk az elmúlt bő 9 évben a bitcoin árfolyamához képest. Ahogy láthatjuk, a bitcoin árfolyammozgása szinte teljes mértékben magyarázta az index teljesítményét, vagyis ezek szinte mind olyan alapok, amik „buy and hold” stratégiát alkalmaznak.

Ezen alapok szerepét az elmúlt években átvették a már korábban említett ETF-ek; hiszen ez utóbbiak sokkal olcsóbban nyújtanak kitettséget bitcoinnal szemben. Ugyanakkor még most is vannak trendkövető (pl. lásd https://cryptofinance.ch), arbitrázs és egyéb trading stratégiát folytató hedge fundok, amik teljesítménye nagyban eltérhet a fentiektől.

Bányászat

A kriptovilág különlegessége, hogy a kereskedési lehetőségeken kívül egy nagyon érdekes hozamtermelési lehetőség kínálkozik egyes kriptodevizákban; ez pedig a bányászat.

Nem minden kriptodevizát lehet bányászni, de a bitcoint és néhány coint lehet; és egészen idén őszig az ethereumot is lehetett, amiből igen sokan profitáltak az elmúlt években.

A kriptobányász a fizikai társához hasonlóan; megfelelő eszközökkel új dolgokat hoz a felszínre, új kriptodevizaegységeket tesz elérhetővé a köz számára.

Az eszköz egy számítógép megfelelő processzorral és/vagy videókártyával; és mindaddig megéri a bányászat amíg a számítógép és a felhasznált energia ára kevesebb, mint a megtermelt coin-ok értéke.

A bányászat rengeteg változáson és kihíváson ment keresztül az elmúlt évtized során. Míg bitcoint tíz évvel ezelőtt nagyon megérte bányászni; mára már csak a leghatékonyabb gépekkel és legolcsóbb energiával rendelkező bányászoknak éri ez meg.

Az emelkedő energiaárak és a csökkenő bitcoin árfolyam várhatóan sok szereplőt fog kiszorítani a piacról. A bitcoin esetében a mindenkori ár a bányászok költségével is összefügg, mivel ők alkotják (az egyik) legnagyobb bitcoin befektetői csoportot; és a termelési ár alatt nem fognak feltehetően bitcoint eladni. Hacsak nem a piacszerzés a céljuk.

Ethereum bányászattal az én közvetlen környezetemben is sokan foglalkoztak idén szeptemberig, amikor is az ethereum hálózat egy olyan technológiára váltott át; amihez már nem volt szükség a bányászatra.

Összefoglaló

A kriptovilág az egyik legforróbb befektetési terület (volt) az elmúlt évtizedben. Hogy a nagy coinok, mint a bitcoin, ethereum és társaik mikor kapnak új erőre; nem lehet tudni. A kisebb kriptodevizák pedig még nagyobb kockázatot (és természetesen lehetőséget) rejtenek magukban.

Az egészen bizonyos, hogy a „free lunch” korszaka, amikor bárkinek megérte bitcoint bányászni; és amikor minden új kriptokibocsátás azonnali siker volt, elmúlt. A piac telítődött, és megjelentek a vérprofi szereplők, akik „farkasként” megeszik a „bárányokat”.

Ez a terület ma már csak a nagyon magas kockázatvállalási hajlandósággal és képességgel rendelkezőknek ajánlható, de a lehetőségek ott vannak; csak a megfelelő befektetési partner kell hozzá megtalálni.