Generációkon átívelő biztonság – az alapítvány, a magánalapítvány, a vagyonkezelő alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés összehasonlítása (letölthető táblázattal)

A letölthető táblázatban található információkon felül, az alábbi kiegészítéseket szeretnék hozzáfűzni az összehasonlításhoz. Célunk mind a kiegészítéssel, mind a táblázattal az, hogy átláthatóbbá, ezáltal pedig a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tegyük a négy jogintézményt.

Az alábbi kiegészítésben nem szándékozunk megismételni a táblázatban leírtakat. Arra törekszünk, hogy egy-egy gondolatot hozzáadva, meg tudjuk mutatni az alkalmazásukban rejlő lehetőségeket, előnyöket vagy az esetleges hátrányokat. A négy jogintézmény egyenként is komoly jogi okfejtést és szaknyelvet igényelne, azonban úgy véljük, ha egymás mellé tudjuk tenni, és ugyanazon tulajdonságaik alapján hasonlíthatjuk össze őket, akkor bizonyos szinten mellőzhetővé válik a jogi szaknyelv és mindenki számára érthetővé, vagy legalábbis érthetőbbé válnak az egyes rendelkezések. Amennyiben a leírtakkal kapcsolatban kérdése merül fel, keressen minket bizalommal, legjobb tudások szerint állunk rendelkezésére.

1. Alapítvány
   A nyilvántartásba vett alapítványhoz van lehetőség csatlakozni, ennek feltételei az alapító okiratban vannak feltüntetve. Az egyik leglényegesebb különbség a magánalapítványhoz képest, hogy az alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Azonban az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.

• Magánalapítvány

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról [Szja tv.] 3. § 62. pontja szerint „magánalapítvány az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány,” valamint „a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.”

Láthatjuk, hogy ez a rendelkezés a vagyonkezelő alapítvány alapításához szükséges tőkeminimumnál kisebb vagyonnal rendelkező családi alapítványok létesítését segíti. Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése szerint a „vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás) nem keletkeztet adókötelezettséget.”

• Vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítvány által létesített vagyonkezelési jogviszonyt nem kell nyilvántartásba vennie a Magyar Nemzeti Banknak. Amennyiben a vagyonkezelő alapítvány közérdekű[1] (három feltételnek[2] kell teljesülnie a közérdekű státuszhoz, melynek köszönhetően közhasznú jogállást is szerezhet a vagyonkezelő alapítvány) célból jött létre, akkor célok elérésére irányul az alapítvány tevékenysége és nincsenek előre meghatározva a kedvezményezettek.

Az alapítványi vagyonellenőr tisztség arra az esetre szolgál, ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, ellenőrzési és véleményezési jogkör illeti meg. A táblázatban említett befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítvány vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

Az általános szabályoknak megfelelően az alapítvány részére juttatott vagyont az alapító (és jogutódja) nem jogosult visszakövetelni vagy elvonni. Az alapítvány vagyonát az alapító által megjelölt céltól eltérően felhasználni nem lehet, továbbá a kedvezményezett személyeken kívüli személyek részére a magánalapítvány vagyonából juttatást teljesíteni nem lehetséges. A magánalapítvány esetében az alapító hozzátartozója is kinevezhető kedvezményezettnek, ha az alapítvány célja például a hozzátartozó tartása.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3:387. §-a rendezi, hogy „a kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.”

• A bizalmi vagyonkezelés

Vagyonkezelésbe lehet venni ingatlant, ingóságot, értékpapírt, vagyoni értékű jogot, lejárt és még le nem járt követelést egyaránt. Fontos előnye, hogy a vagyonrendelőnek csak a vagyonkezelést megelőzően fennálló tartozásai vonatkozásában lehet a hitelezői igényt érvényesíteni a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonon, a később keletkezettek vonatkozásában nem. A szerződésnek köszönhetően a kezelt vagyon nem a vagyonkezelő tulajdona, így a tartozások, amelyeket a vagyonkezelő személyéhez kötődnek nem elégíthetők ki a kezelt vagyonból.

A táblázatban említett nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés esetében előny, hogy nincs tőke és személyi követelmény, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is lehet ugyanaz, azonban csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek, a szerződést jelenteni és csatolni kell a Magyar Nemzeti Bank felé. Üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés, amennyiben egy vagyonkezelő céget bíznak meg, aki az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább azt az utódoknak. Az üzleti jellegű tevékenység előnye az előzőhöz képest, hogy a humánerőforrás, valamint a szakmai felkészültség sokkal magasabb szinten áll és lényegében szakemberek kezei között tudhatjuk biztonságban a vagyonunkat.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon nem része a hagyatéknak. A kötelesrésszel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a „vagyonrendelő halálát megelőző tíz évnél nem régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. A vagyonrendelő halálát megelőző tíz évnél régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét azonban már nem kell hozzászámítani a kötelesrész alapjához.”[3] Ezeken túl nem része a házastársi vagyonközösségnek sem, végül a tényleges tulajdonos személye gyakorlatilag láthatatlan.

[1] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról 4. § (1) „Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.”

[2] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról 4. § (2) „A vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha a) az (1) bekezdés szerinti közérdekű célra alapították, b) kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott, továbbá c) közérdekűnek minősítését az alapító kérte.”

[3] Bodzási Balázs: A bizalmi vagyonkezelés (trust) magyar szabályozását érintő módosítások http://real.mtak.hu/78906/1/Bizalmi_vagyonkezeles_Fontes_Iuris_u.pdf (Letöltve: 2020.08.12.)