Forrásadó ellen: Back to back loan (Fedezetes hitel)



A törvényjavaslat szerint adótörvények egyik új előírása lesz a 30%-os forrásadó levonása az (általánosságban) adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizetett kamatokból. Az új szabályra és a régóta létező alultőkésítettségi előírásokra megoldás a pénzintézetektől kapott, tőkénkkel fedezett kölcsön.

A külföldi szervezetnek fizetett kamat 2010-től valószínűleg 30%-os adóval lesz terhelve. Erre a problémára megoldás a külföldi bankoknál széles körben elérhető termék a „back to back loan”. Az offshore cég vagy magánalapítvány a banknál elhelyezett betétje szolgál fedezetül a bárkinek nyújtható hitelre. A bank leköti a betétet az ügyfél által igényelt időszakra és kamatot fizet utána. Ezzel egy időben a betét 50-90%-t kölcsön adja az ügyfél által megjelölt jogi vagy magánszemélynek, akitől kamatot kap.

Példa

A betét és a hitelkamat különbözete 1% vagy az alatt szokott lenni, így például ha 7%-on kötünk le 100 millió forintot és 90 milliót kap a magyar vállalkozásunk 8%-os kamaton, akkor a kapott kamat egy év után 7 millió forint lesz, a magyar cég által fizetett hitelkamat összege 7.2 millió forint, amit levon az adóalapjából is. Az magyar cég effektív kamatköltsége a fizetett kamat 80%-a, vagyis 5.76 millió forint.

Alultőkésítettség

A fenti megoldás a hatályos alultőkésítettségi szabályokra is megoldást jelent. A társasági adótörvény szerint, ha a cég hitelállománya meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor a nem pénzintézettnek fizetett kamatokat csak részben lehet elszámolni. Ez a szabály egyértelműen a tagi kölcsönök visszaszorítását szeretné elérni, a jegyzett tőke ellenében. Ha a kölcsönt viszont „back to back loan” formájában egy külföldi vagy akár magyar banktól kapja a magyar vállalkozás, akkor ezt a szabályt nem lehet alkalmazni.