“De ki őrzi az őrzőket?” – Ki ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelőt?



A bizalmi vagyonkezelő kiválasztása során a vagyonrendelőnek körültekintően kell eljárnia. Hiszen a vagyonát átruházza egy másik személyre, akinek akár 50 évig alkalmasnak kell lennie a feladat ellátására. A vagyonkezelőt a vagyonrendelő nem utasíthatja, de a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rugalmasan és széles körűen ki lehet dolgozni a vagyonkezelő ellenőrzésének a rendszerét. 

A bizalmi vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére a vagyonrendelőnek és a kedvezményezetteknek is joga van a polgári törvénykönyvben és a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint.  

Ellenőrzés 

A vagyonrendelő és a kedvezményezett is kérhet információt a kezelt vagyon „állapotáról”, ami praktikusan a számviteli nyilvántartásból származó adatok jelentik. A vagyonkezelőnek viszont nem kell ezt a feladatot ingyen végrehajtani, díjat kérhet a jelentések elkészítéséért. 

Az ellenőrzési jog nem jelenti azt, hogy a vagyonrendelő és/vagy a kedvezményezett utasíthatja valamilyen tranzakció végrehajtására vagy pld. szerződés megkötésére a vagyonkezelőt. A PTK semmisnek tekinti az utasítási jog fenntartását. 

Vagyonfelügyelő 

A PTK előírásai szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződésben ki lehet jelölni olyan személyt, aki vagy amely a vagyonrendelő halála, megszűnése után a vagyonrendelői jogokat gyakorolhatja, illetve a kötelezettségei teljesítheti.

Ez a státuszt tehát csak a vagyonrendelő halálával aktiválódik, ezért arra nem alkalmas, hogy a vagyonrendelő „eltávolodjon” a vagyonkezeléstől, de mégis tudja ellenőrizni a vagyonkezelő tevékenységét. 

A magyar PTK-ban ismeretlen, de nagyon sok ország bizalmi vagyonkezeléshez hasonló jogviszonyaiban ki lehet – néha kötelező – jelölni un. protector-t, amit magyarra általában vagyonfelügyelőnek fordítunk. 

A vagyonfelügyelő egy olyan személy vagy társaság, amely külön megbízásban vagy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott ellenőrzési jogot kap. A vagyonrendelő a vagyonkezelő „kiesése”, halála után is érvényesítheti a vagyonrendelő akaratát a bizalmi vagyonkezelésben, de ez az ellenőrzési jog sem jelenti azt, hogy a bizalmi vagyonkezelőt utasíthatja a vagyonfelügyelő. 

Felelősség 

A bizalmi vagyonkezelőnek az általános szabályok szerint kártérítési felelőssége van a vagyonrendelővel és kedvezményezettel szemben.  

A felelősség kérdése főleg a nem-üzletszerűen eljáró (eseti) bizalmi vagyonkezelők esetében érdekes. Ha a felek kikötnek vagyonkezelési díjat, akkor az általános szabályok szerint van kártérítési felelőssége a vagyonkezelőnek. 

A legtöbb – általam ismert – eseti bizalmi vagyonkezelési szerződésben nem kötnek ki vagyonkezelési díjat a felek. Ezeket szerződéseket általában családtagok kötik egymással és emiatt nem látják legtöbbször értelmét annak, hogy legyen plusz költsége a vagyonkezelésnek. Az ingyenes szerződésekre viszont szűkebb kártérítési szabályok vonatkoznak. Ezért előfordulhat, hogy az eseti bizalmi vagyonkezelőtől nem tud kártérítést igényelni a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett. Annak ellenére, hogy az megszegte a szerződést. 

Az üzletszerűen eljáró, bizalmi vagyonkezelő vállalkozásoknak az eseti bizalmi vagyonkezelőkkel szemben szélesebb körű kártérítési felelősségük van. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a saját vagyonával felel az okozott kárért. Valamint pénzügyi fedezettel is kell rendelkezni a kártérítési igények teljesítése érdekében. 

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás minimum 70 millió forint pénzügyi biztosítékot köteles igazolni. A tényleges biztosíték összegének el kell érnie az összes vagyonkezelésben lévő vagyonelem értékének a 20 százalékát, maximum 1.5 milliárd forintot. Pénzügyi biztosíték – bankgarancia, letét, felelősség  biztosítás – akkor is köteles kifizetni a vagyonrendelő vagy kedvezményezett kárát, ha a vagyonkezelő szándékosan szegte meg a vagyonkezelési kötelezettségeit. 

A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás pénzügyi biztosítéka korlátlan összegig emelhető és jellemző is a nemzetközi piacon a 2 millárd forintot meghaladó pénzügyi fedezet fenntartása. 

“De ki őrzi az őrzőket?” 

Az „őrzőket” a bizalmi vagyonkezelőt tehát első sorban a vagyonrendelő és a kedvezményezett tudja ellenőrizni. A vagyonfelügyelő kinevezésével viszont az ellenőrzés hatékonysága és szakmaisága hosszú távú fenntarthatósága is biztosítható, még ha költségekkel is jár. 

Ha megszegi a szerződést a vagyonkezelő, akkor az MNB engedéllyel rendelkező bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítéka fedezetet nyújt az elismert vagy bíróság által megállapított kárigényre. A nem-üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkkel szemben pedig lényegesen korlátozottabb lehetőségei vannak a kártérítésnek. 

*** 

Az AIRON TRUST Magyarország egyik vezető bizalmi vagyonkezelő vállalkozása. Elkötelezettek vagyunk a családi vállalkozások zökkenőmentes generációváltásának támogatása iránt. Hisszük, hogy a bizalmi vagyonkezelés ma a családi vagyontervezés egyik leghatékonyabb eszköze Magyarországon.

Ha tanácsadásra van szükséges bizalmi vagyonkezeléssel, vagyontervezéssel vagy a generáció váltáshoz használt vagyonkezelési struktúrákkal kapcsolatban, kérjük egyeztessen időpontot a tanácsadó kollégánkkal néhány kattintásal.